Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Zilahi-Sebess Erzsébet: Az ásvány-, kőzet- és fosszíliagyűjtés motivációi. Ásványgyűjtés-pszichológia
294 Zilahi-Sebess E. ásványfaj(ok) formái, fajtái, változatai; 3. különleges alakú, élőlényre, tárgyra emlékeztető ásványok; 4. mikroásványok; 5. bizonyos színek szerinti gyűjtés; 6. drágakövek, ékkövek; 7. adott ásványosztály(ok) ásványai; 8. művészi tevékenységhez, díszítéshez, ékszerekhez szükséges ásványok; 9. fosszíliák, pszeu- domorfózák; 10. amulettként, szerencsehozóként, gyógyító tulajdonságúként ismert ásványok; 11. adott lelöhely(ek) ásványfajainak minél teljesebb gyűjteménye; 12. ritka és különleges ásványok; 13. látványos, szép, dekoratív ásványok; 14. óriás darabok; 15. csiszolatok, csiszolható ásványok; 16. ércek; 17. kedvenc ásványfaj(ok) minél több variációja; 18. kincsképzési célból gyűjtött ásványok; 19. meteoritok; 20. vallási jelentőségű darabok. 1. Bevezetés Ásványokat és kőzeteket már az őskor embere is gyűjtött. A leletek tanúsága szerint eleinte a gyűjtés fő szempontja a hasznosság volt, hiszen fegyverként, eszközként lehetett a talált, illetve később a készített tárgyakat használni. Ehhez kemény, de jól megmunkálható ásványokat, kőzeteket kerestek, elsősorban kvarcitokat, obszidiánt. Magyarországon is több helyről kerültek elő leletek a kőkorszakból. Nyíri és Telkibánya környékéről például megmunkált obszidián, Fony környékéről pedig kvarcitból pattintott eszközök1 (1. ábra). Ezeket követték azok a terméselemek (réz, arany, ezüst), melyeket aránylag nagyobb meny- nyiségben lehetett fellelni és hasznosnak bizonyultak az eszközkészítés szempontjából (Pantó et al., 1957; Szakáll, 2001; Szakáll et al., 2001). De már az őskorban is gyűjtöttek olyan ásványokat, kőzeteket, melyeknek a díszítő vagy kultikus funkciója volt az elsődleges (lásd www.astronet.hu). Ezek a szempontok a ma emberének is fontosak. Az ásványgyűjtés azonban az évezredek során átalakult. A nyersanyagokat, drágaköveket kutató geológusokon kívül sok ember hobbiként műveli az ásvány gyűjtést. Ezt a tevékenységet sokféle motiváció, benyomás vezérli. 2. Motivációk Az első rácsodálkozás: Ez a kisgyermekkorra jellemző momentum. Gyakran látni kicsi gyermekekkel sétáló szülőket, akiknek csemetéje az úton szedegeti a kavicsokat. Az empatikus szülők meg is engedik, hogy ezeket hazavigye és őrizgesse. Ez már az első lépés a gyűjtővé váláshoz2 (2. ábra). A véletlen lelet megtalálása: Hegyvidéki üdüléskor, kiránduláskor gyakran előfordul, hogy séta közben, csak úgy az úton, az út mellett valami érdekes, szép kődarabon akad meg valakinek a szeme. Felveszi, és már azt figyeli, hogy van-e másik. Leggyakrabban kalcedonok, jáspisok, színes kvarcitok kerülnek így a figyelem középpontjába, mert színükkel kitűnnek a környezetből. Aztán a kő hazakerüljön mellé a többi és szép emlékeket őriz az üdülésről, kirándulásról. Gyakran láthatunk az otthonokban az asztalon tálban szépen elhelyezve ilyen alkalmakról származó ásványokat. Ezek nosztalgikus értékük miatt akkor is gyűjteményben maradnak, ha később szebb, értékesebb darabokkal bővül a kollekció. Valószínűleg minden gyűjtőnek vannak ilyen korai példányai, melyek az érdeklődését az ásványgyűjtés felé terelték. Az én első véletlen leletem Erdőhorvátiból, 1982-ből 1 A Nyírihez közeli obszidián „műhelyről” a telkibányai Bartók Józseftől értesültem. 2 Én is őrizgetek gyermekkoromból származó szép kavicsokat.
