Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Szakács Alexandru: A Dési Tufa (Erdélyi-medence) Fe-Ti-oxid ásványai
266 Szakács A. zónássággal társul, vagyis hogy a magmakamra boltozatában, a kőzetolvadékban hőmérsékleti és összetételbeli gradiensek voltak jelen, amely a magmakamrák evolúciójának természetes következménye. A pre-erupciós zónáit magmakamrák jelenlétét aktív vulkánok alatt sok helyen kimutatták már a Földön. A Dési Tufa magmakamrájának hasonló tulajdonsága tehát nem meglepő. 5. Konklúziók A Dési Tufa jellegzetes elsődleges akcesszórikus ásványtársulásában a Fe-Ti-oxidok állandó jelleggel jelen vannak a cirkon, az apatit és az allanit mellett. Ritkán kimutatható még monacit és xenotim is. Az Erdélyi-medence északnyugati peremén található feltárásokból begyűjtött mintákon végzett ásványkémiai elemzések kimutatták, hogy pár rutil- szemcse kivételével a Fe-Ti-oxidokat ilmenit és titanomagnetit képviseli, nagyjából egyenlő arányban. Az oxidok kémiai összetétele bizonyos szórást mutat. Az oxidok összetétel-változásának szisztematikus voltát a csépányi feltárás tufaösszletében, egy vertikális szelvény mentén kutattuk részletesen. A feltárás különböző szintjeiből begyűjtött minták oxidásvá- nyainak a pozíciófüggő összetételét határoztuk meg elektron-mikroszondával végzett pontelemzések segítségével. Ugyanazokban a mintákban található ilmenit-magnetit oxid- párokon geotermometriás vizsgálatok készültek a képződési hőmérsékletek megállapítása végett, két különböző módszerrel (Andersen & Lindsley, 1988; Ghiorso & Carmichael, 1981), előzetes kémiai egyensúlyteszt elvégzése után (Bacon & Hirschmann, 1988). Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a megmintázott vertikális szelvényben az oxid- ásványok kémiai összetétele értelmezhető szisztematikus változásokat mutat. Az oxidpárok képződési hőmérsékletein is ennek megfelelő trendeket észlelhettünk (5. és 6. ábra). Pontosabban, az oxidkémiai paraméterek, azok közül leginkább a Mg/Mn arány, szekvenciális összetétel-változásra utalnak: két ugrásszerű váltás három összetételbeli szekvenciát választ el egymástól. A szekvenciákon belül konzekvens és szisztematikus összetételbeli (a Mg/Mn arány csökkenése, 5. ábra) és képződési hőmérsékleti változás (7°C csökkenés, 4e. ábra) észlelhető lentről felfele a litológiai oszlopban. A képződési hőmérséklet változásában érdekes interszekvenciális trend is megfigyelhető (az átlagos T°C növekedése lentről felfelé, 4e. ábra). A kimutatott intra- és interszekvenciális változási trendek (5. és 6. ábra) értelmezése arra a konklúzióra vezetett, hogy a Dési Tufa vulkáni anyaga (legalábbis a csépányi feltárás esetében) három különböző robbanásos kitörésből származik, amelyek összetéte- lileg és termikusán zónáit magmakamra (vagy magmakamrák) felső boltozati részét csapolták meg, miközben az egymást követő kitörések egyre nagyobb átlaghőmérsékletű magmát hoztak a felszínre. Ezek a következtetések összecsengenek azokkal, amelyek a plagioklász földpátok An-tartalmának a változásaiból és a tufa ásványi összetételének a változásaiból adódtak ugyanannak a szelvénynek a további vizsgálata során (Szakács, 2000). 6. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom a The Royal Society of Londonnak és dr. Hilary Downes-nak (Birkbeck College, University of London) az analitikai munka elvégzéséhez nyújtott logisztikai, pénzügyi és szakmai segítségéért. A laboratóriumi analízisek elvégzése során Dr. Andrew Beard (University College, London) hozzáértő és baráti közreműködését élveztem. Harangi Szabolcsnak köszönöm, hogy rendelkezésemre bocsátotta a NEWMIN szoftvert.
