Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)

B. Kiss Gabriella - Molnár Ferenc: A Balatonfelvidéki Homokkőben található geodák ásványtani és genetikai vizsgálata

24

B. Kiss G. & Molnár F.

« ° ® 2X m

•® c

9» a

•is i E

O Q.

•*= E '5 £-TO ^

I!

O &-45 -40 -35 -30 -25 -20 -15 -10 -5 0

Eutektikus pont / eutectic temperature (°C)

6. ábra. A fluidzárvány-vizsgálatok eredményei: végső olvadási hőmérséklet kontra eutektikus hőmérséklet diagram. Jól látszik, hogy két csoportba különülnek el a mért adatok, tehát kétféle fluidum keveredéséről lehet szó.

Fig. 6. Results of the fluid inclusion study: the final melting temperature vs. eutectic temperature diagram. The got data form two well distinguishable groups, thus the mixing of two liquids can be interpreted.

100 mm-es dolomitos konkréciók alakultak ki benne (Budai et al., 1999). A szervesanyag elbomlása során felszabaduló üregekben válhatott ki dolomit, azonban eredményeink azt mutatják, hogy nem minden ilyen üregben történt ez meg, hanem az üresen maradottakban aztán kikristályosodhattak a geoda ásványai. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a kőzetet nem járták át olyan savas oldatok, melyek a dolomitot képesek lettek volna visszaoldani (hiszen a plagioklász nem szericitesedett, illetve a geodákat tartalmazó rétegekben is vannak dolomitos csomók). A geodák keletkezése epigén folyamatokhoz köthető, és feltehetően arra az időszakra tehető, amikor már a Werfeni Formációcsoport (túlsós) lagúna képződményei keletkeztek. Ez a Ca2+-, Sr2’-, (S04)2--, (B03)3--tartalmú fluidum akár a mélyebb rétegekbe is leszivároghatott, és találkozhatott a homokkőben található szerves anyag bomlásából származó, felfelé vándorló szerves gázokkal, valamint a Ba2+- és a H3Si04-tartalmú rétegvízzel (ez utóbbi hígíthatta és melegíthette az oldatot). Ebben a keveredési zónában jöhettek létre olyan körülmények, melyek a későbbi geodában található ásványfázisok kikristályosodásához vezettek. A felfelé áramló oldat viszonylagos hűlése során eleinte Si02-re nézve túltelített lehetett, amiből előbb opál vált ki, majd a csökkenő Si02-tartalom hatására az opált kvarc váltotta fel (Holland, 1967). A kvarc kristályosodása során igen sok szilárd, gáz és/vagy folyadék fázisú zárvány csapdázódott, ami jól mutatja a közeg heterogenitását. Az anhidrit a kvarc kiválását megelőzhette, vagy annak kristályosodása közben képződhetett, retrográd oldhatósága révén (Holland, 1967), a felülről leszi- várgó fluidum viszonylagos felmelegedésekor. A kvarc kiválása végén, vagy azt követően, az oldat hülése során kristályosodott ki a normál oldhatóságú barit (Holland, 1967), amit