Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Prakfalvi Péter: Nógrád megye uránkutatása
Nógrád megye uránkutatása 249 seket is végeztek. Egy andezittörmelékes talajzónában mérték a relatíve legmagasabb, 13 g/t U-értéket. Az andezitminták összetételénél a megszokott porfiros (amfibol, plagi- oklász, földpát) ásványokon kívül mást nem határoztak meg (Horváth & Vincze, 1967). A nagyobb kiterjedésű anomália a Nagyvölgyi Andezit és az Egyházasgergei Homokkő Formáció ásványaiból származhat. 6. Pásztó-Mátrakeresztes (123. sz. anomália) A légigamma-mérések kisebb indikációkat jeleztek a Mátrában, többek között Pásztó- Mátrakeresztes környékén is. Ezek földi- és autósgamma pontosítását végezték el 1958- ban, amelynek jelentése 1959-ben készült el. A további pontosítás érdekében kutatóárkok telepítésére is sor került (Zethner & Kosa, 1959). Megállapították, hogy hidrotermálisán elbontott, szokatlanul magas K-tartalmú andezit okozza az anomáliát és célszerű továbbkutatni (Wéber, 1967). Az 1966. évi új, modernebb légiradiometriai mérések az 1957. évi (1958-ban készült a jelentése) mérésekhez hasonlóan anomáliákat jeleztek a Mátrában, ezek közül a Pásztó-Mátrakeresztes esik Nógrád megyébe. Ennek gyalogos gammamérései nem mutattak ki jelentősebb indikációt. Az ásványos összetétel vizsgálatára nem került sor (Gerzson & Vincze, 1968a). Az anomáliát valószínűleg a Nagyhársasi Andezit Formáció átalakult változatai adják. 7. Pásztó-Mátrakeresztes (122. sz. anomália) Tisztán K jellegű anomália. A terület továbbkutatását javasolták (Vincze, 1973), de az nem történt meg. Az anomáliát valószínűleg szintén a Nagyhársasi Andezit Formáció átalakult változatai adják. 8. Kazár (138. sz. anomália) A légi anomáliát földi módszerekkel beazonosították és megállapították, hogy salakból származik, így továbbkutatását nem javasolták (Tyihomirov, 1966). Gyakorlatilag a Salgótarjáni Barnakőszén Formáció Kisterenyei Tagozatában található széntelepek égésterméke, salakja adta az anomáliát. 9. Mátraverebély (132. sz. anomália) A földi beazonosítás után megállapították, hogy a terület továbbkutatásra nem alkalmas (Szilágyi & Tyihomirov, 1966a). Az anyakőzet dácittufa (Tari Dácittufa Formáció). 10. Tar (129. sz. anomália) A légi anomália földi beazonosítását elvégezték. A biotitban és horzsakőben gazdagabb részek a nagyobb sugárzásúak (Szilágyi & Tyihomirov, 1966b). A nagyobb gammaaktivitást a Tari Dácittufa Formáció kőzete adta (Hámor, 1985).
