Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Leél-Őssy Szabolcs: Különlegesen szép ásványok a József-hegyi-barlangban
166 Leél-Óssy Sz. lapokkal határolt csillogó kristálytűk (aragonite needles) hossza 1-2 cm közötti, vastagságuk 1-3 mm és gyakorta 8-10 cm-es fürtöket alkotnak! Leggyakrabban a közönséges borsókőre váltak ki. Néhol 10-20 m2-en egybefüggően borítják az oldalfalat és a mennyezetet. Legszebb előfordulási helyük a Szentély. Az itteni kristályok valóban a természet mesterművei, finomabbak egy brüsszeli (vagy halasi) csipkénél is. Az ilyen ágas-bogas képződmények összefoglaló neve a frostwork. Hill & Forti (1986) „coralloid” gyűjtőnéven található kiválásai közé is besorolhatók. 2.4. Ebbe a csoportba tartoznak a barlang legnagyobb méretű kiválásai. Ezek közül a legkülönlegesebbek a gipsz anyagú képződmények, azok közül is a gipszcsillárok (chandelier). (Ilyen, 1-2 méter közötti példányokat találtak néhány évtizede a felsőpetényi bányában; ezek egyike megtekinthető a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet budapesti, Stefánia úti épületében.) Mai tudásunk szerint a szulfát anyagot a felszínről beszivárgó csapadékvíz hozza magával, amely a fedő márgaréteg pirittartalmának a feloxidálódásából származik. A barlang mennyezetére érve ez sok esetben a cseppkő-sztalaktithoz hasonlóan kezd kiválni (itt nincs szó a képződmény közepén csatornáról!) és karomszerűen, általában három irányba ágazva válik ki a gipsz anyag egy hosszú időn keresztül növekvő, síklapokkal határolt kristálycsoportot alkotva (9. ábra). A legnagyobbak a Kinizsi-pályaudvaron majdnem 1 méteresek, de a Vár-teremben, a Láng Sándor-teremben, vagy a Fondue-terem- ben sem sokkal kisebbek. Mindig a mennyezeten válnak ki, de a folytonosan növekvő tömegük, illetve esetleg a földmozgások miatt sok esetben már letörtek és a legnagyobb 8. ábra. Aragonitkristályok a Természet templomában. Fig. 8. Aragonite crystals in the Church of Nature.
