Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Jánosi Csaba - Berszán József - Péter Éva: Székelyföldi mésztufa-előfordulások
Székelyföldi mésztufa-előfordulások 119 Nádasfürdőtől délnyugatra, a Vártető vulkáni kúp nyugati lejtőjén feltörő, Tiszási vagy Veresvízi, langyos hőmérsékletű forrásokból a nagy mennyiségű limonit mellett laza szerkezetű mésztufarögök és mésztufakéreg képződik. A 21,6 C°hőmérsékletű Veresvízi- forrás kalcium-tartalma 368 mg/1. A Veresvíznél lemélyített F 322IFLGS jelű hidrogeológiai fúrás 47°C hőmérsékletű, nátrium-klorid típusú vizet tárt fel. A Tiszás-patak forrásvidékének felszíni, langyos, szénsavas forrásai a nátrium-kalcium-klorid-hidrogén- karbonát kevert típusú vizek csoportjába sorolhatók. Tusnádfurdőn, a Csukás-tó keleti teraszán, a réteges vulkáni tufából előtörő Papok feredeje 21,5°C hőmérsékletű, nátrium-kloridos forrás vizéből kicsapódott legyezőszerű forráskúp mésztufát és limonitot is tartalmaz. A Csukás-tó északi partján 1979-ben lemélyített, F 320 jelű geológiai kutatófúrásból feltörő, nátrium-hidrogénkarbonát típusú, 62°C hőmérsékletű termálvízből is — a nyomáscsökkenés során - nagy mennyiségű kalcium-karbonát rakódott le a béléscső falára, ami a szonda végleges eltömődéséhez vezetett. A fürdőtelep déli részén található hajdani Fokút forráskúpjában a vöröses színű opálrétegek keverednek a sárgás színű mésztufával. Sepsibükszádnál, az Olt-szorosban, Antalkáék feredejénél 2007-ben lemélyített SNAM jelű hidrogeológiai fúrás környékén, a 30°C hőmérsékletű vízből mésztufa csapódik ki. A21,5°C hőmérsékletű Antalkáék feredeje vizének kalcium-tartalma magas, 390 mg/1. A Csomád-hegység déli lejtőjén húzódó, kelet-nyugat irányú törésvonal mentén feltörő Szilvási, Rakottyás, Disznyóferedő, Bugyogó, Faluborvize, Tópataki, Disznyópatak szénsavas források környékén pados elválású mésztufakúpok halmozódtak fel. A Bugyogós borvíz kalcium-tartalma 123 mg/1. A Csornád oldalán sugaras irányban lefutó völgyekben, a gátszerű, 100-200 négyzetméter kiterjedésű mésztufa-előfordulásokban, a kishozamú patakok szurdokvölgyeket alakítottak ki. A forráskúpok a mésztufa mellett andezit- és dácit- darabokat is tartalmaznak. A mésztufát lerakó szénsavas ásványvízforrások kalcium-nát- rium-hidrogénkarbonát-klorid típusúak. A Csornád térségében feltörő források nagy kalcium-hidrogénkarbonát és nátrium- klorid tartalma a vulkán talapzatát képező kréta kori flis Sinaiai rétegének márga, meszes márga összletéből származik. A Dél-Hargita nyugati lejtőjén, a Halaság-patak völgyében a Kossós borvíz környékén ismertek mésztufa-lerakódások. A kis forráskúpot felépítő szénsavas források kalciumtartalma 111-137 mg/1 közötti értéket mutat. A vulkáni kőzetekből feltörő források mésztufa-lerakódása a flisrétegek közelségét igazolja. 6. A hegyközi medencék mésztufa-előfordulásai A hegyközi medencékben kevés helyen fordul elő mésztufa-lerakódás. A Székelyföld északi részén kialakult Bélbori- és Borszéki-medencében nemcsak a kristályos-mezozoós kőzeteken, hanem a fiatal üledékekből felszínre törő források körül is előfordulnak mésztufa-kicsapódások. A Felcsíki-medencében, Csíkmadaras község területén, a hajdani strand medencéjét tápláló kutatófúrás korrodálódott kitörésgátlóján észlelhető mésztufa-kérgesedés. Érthető, hiszen a medence talapzatát dolomitos mészkövek alkotják.
