Fehér Béla (szerk.): Az ásványok vonzásában, Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére (Miskolc, 2014)
Jánosi Csaba - Berszán József - Péter Éva: Székelyföldi mésztufa-előfordulások
Fehér B. (szerk.) (2014): Az ásványok vonzásában. Tanulmányok a 60 éves Szakáll Sándor tiszteletére. Herman Ottó Múzeum és Magyar Minerofíl Társaság, Miskolc, pp. 115-121. Székelyföldi mésztufa-előfordulások Travertine occurrences in the Székelyland, Romania JÁNOSI Csaba*, BERSZÁN József* PÉTER Éva Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület 530225 Csíkszereda, Szív u. 3/14, Románia * E-mail: cscstte@gmail.com Abstract In our study the travertine occurrences of Székelyland (Romania) are presented. We treat them according to the geological characteristics of the territories: crystalline-Mesozoic, flysch, Transylvanian Basin, volcanic range and intramontane basins. We give a brief summary about the chemical types and the calcium contents of the carbonic mineral waters related to the described travertines. Összefoglalás Tanulmányunkban a székelyföldi mésztufa-előfordulásokat mutatjuk be kataszterszerűen. Ezeket a terület földtani felépítése szerint csoportosítottuk, úgymint kristályos-mezozoós, flis, Erdélyi-medence, vulkáni vonulat és hegyközi medencék. Ismertetjük a mésztufa-előfordulásokhoz kapcsolódó szénsavas ásványvízforrások vegyi típusát és kalcium-tartalmát. 1. Bevezetés A Székelyföldön előforduló szénsavas ásványvizekből kicsapódott, a források körül felhalmozódott mésztufa-előfordulások teljes körű felleltározására eddig még nem került sor. A korábbi szerzők - Herbich (1878), Hankó (1896), Pálfy (1905), Jugovics (1947), Szabó et ctl. (1957), Szőnyi (1958), Pricäjan (1972), Kisgyörgy & Kristó (1978), Pricäjan & Airinei (1979), Fodor et al. (1982), Szakáll et al. (2009) - tanulmányaikban általában a jelentősebb, nagy kiterjedésű mésztufa-előfordulásokat vizsgálták. Ez alól kivétel Bányai (1929, 1938) és Jánosi et al. (2009, 2011), akik a székelyföldi ásványvizek kutatása során feljegyzik a borvízforrások körül kialakult mésztufakúpok jelentős részét. A székelyföldi ásványvizekhez kapcsolódó mésztufa-előfordulásokat a terület földtani felépítése szerint csoportosítjuk. A tanulmányozott tájegység legidősebb egységét a Székelyföld északkeleti részén, a Besztercei-havasok, Gyergyó-havasok, Nagyhagymás- Öcsém-Terkő-Naskalat-Pogányhavas, valamint a Persány-hegység nagy részét alkotó kristályos-mezozoós öv képezi. Időben a soron következő földtani egység a kréta és pale- ogén flis, amely a Csíki-havasok, Háromszéki-havasok, Bodoki-hegység és Baróti-hegység uralkodó kőzete. A Székelyföld nyugati részén, a Keleti-Kárpátok belső ívén az Erdélyimedence harmadidőszaki üledékei találhatók. Az Erdélyi-medence és a Keleti-Kárpátok érintkezésénél húzódik a Kelemen-Görgény-EIargita neogén vulkáni vonulat. A legfiatalabb üledékek a tektonikus eredetű, Bélbori-, Borszéki-, Gyergyói-, Csíki-, Kászoni-, Háromszéki-, és Baróti-hegyközi medencéket tölti ki.
