Vámosi Katalin: Mazsaroff Miklós 1929-1997 : A természet igézetében (Miskolc, 2010)

Mazsaroff Miklós életének főbb mozzanatai

MAZSAROFF MIKLÓS ÉLETÉNEK FŐBB MOZZANATAI Mazsaroff Miklós egy Borsod megyei kis faluban, Alsózsolcán született 1929. december 24-én, ahol a szülei kertészként dolgoztak a Vay bárók földjén. Kisgyermekként folyton az édesapja körül lődörgött, akinek szépérzéke és fantáziája gyönyörűséges pálmaházat és díszkertet varázsolt a birtokra. Ebben a szeretetteljes családi közegben, főként apjától tanulta meg látni és szeretni a táj szépségeit, a virágok értékét, színpompáját. Ez a „szerelem", illetve a természet megfigyelése, tanulmányozása egész életét áthatotta és végig kísérte, nemcsak művészetének tárgyaként, hanem a hétköznapokban a zöldségeskert művelése közben vagy a virágok gondozása során. Erről vallanak szavai, kvázi ars poeticaként megnyilvánulva: „A táj, a természeti környezet szépsége a művész számára alapvető ismeretanyagot ad. A táji környezetet, aki nyitott lélekkel fürkészi - közelebb kerül az ott Szülei cs lánytestvérei körében, 1933 körül 1 Mazsaroff Miklós kiállításmegnyitó beszéde. Művelődési Központ Kisgalériája, Szikszó, 1981. Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Adattára. Édesanyjával, P. Nagy Túliával, Miskolc, 1952. május 19. élő emberekhez, azok lelki világához, életmódjához, szeretetük, ragaszkodásuk megértéséhez."

1 Édesapjához és művészi szinten művelt hivatásához köthető és eredeztethető, mint forráshoz - ahogyan Mazsaroff Miklós nyilatkozta - érdeklődése, vágyódása és rajongása a művészet iránt. Már gyermekkorában sokat rajzolt, iskolai tanárai is dicsérték kézügyességét. Ebben az időszakban főként másolgatott, többek között mindenféle levelezőlapot. 12 éves lehetett, amikor Leffler Károly felfigyelt rajzaira és megmutatta Döbröczöni Kálmán festőművésznek, aki azonnal meglátta a művészi hajlamot bennük. Mindemellett buzdította a valóság utáni festésre és a másolás befejezésére. Ezt követően Mazsaroff Miklós a szabadban festett, főként falusi épületeket, templomokat, utcarészleteket. A történelmi események a család életében is változásokat indítottak el, mivel munkát keresve kénytelenek voltak áttelepülni a Dunántúlra. Egy ideig Zircen, majd Bakonynánán éltek, ahol kertészként nem tudtak elhelyezkedni, ezért a család férfi tagjai, köztük a kamasz Miklós, a dudari szénbányában talált munkalehetőséget, kapcsosként, majd csillésként dolgozott. A nehéz és megerőltető fizikai munka ellenére tovább folytatta a festést. Életének szerencsés fordulata hozzásegítette művészeti tanulmányainak megkezdéséhez Nagymaroson, a Pap Gyula által alapított Nagy Balogh János Népi Kollégiumban. 9