Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
KOVÁCS János: KÖSZÖNTŐ
8 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA Mit is akarunk? • A múzeum legyen nyitottabb a felnőtt társadalmi réteg felé. • Ne csak az általános műveltségi szint emelésében vállaljon szerepet, hanem a személyiségformálásban, a munkaerő újratermelésében, képzettségi szintjének emelésében. • Aktív hatásokat indítson el a látogató felé, próbálja életvitelét, de akár munkáját is segítő szolgáltatásokkal elérni a célcsoportot. Ezek vitathatatlan, de talán nem is új keletű célkitűzések — meglepő lenne, ha ez így lenne. Ezért azt gondolom, hogy a tanácskozás fő célja csakis az lehet, hogy jobban, tudatosabban, szélesebb hatókörben és gazdaságosabban végezzük tevékenységünket a múzeumi szakmai munkában! A közelmúltban alkalmam volt beszélgetni az egyik legsikeresebb magyar vállalkozóval, aki a következőt mondta: meglepő a magyar felsőoktatásban tanulható szakmák, képzési irányok sokasága. Ma lehet tanulni bioetikusnak, holott az emberek nagy része azt sem tudja mit jelent ez, mi a társadalmi hasznossága, és persze azt sem, szükség van-e egyáltalán erre... Ha ezt a példát a múzeumandragógiára vonatkoztatjuk, felmerülhet a kérdés: és ennek mi lehet a társadalmi hasznossága? A lehetséges válasz pedig meglátásom szerint csakis a szélesebb látókörű, a világot értő és abban eligazodni, érdekét érvényesíteni tudó személyiségek fejlődésének segítése. Ez az Önök felelőssége itt két napig, majd saját munkahelyükön a mindennapokban. Bizonyosan nem véletlen az, hogy a tanácskozás fő szervezője a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság. Rengeteg esemény, program jellemzi tevékenységüket. Csak ezen a héten — a jelen rendezvény mellett — egy tatárjárás korszakát bemutató kiállítás is nyílt itt Széphalomban, Miskolcon pedig Szász Endre hagyatékát bemutató gazdag anyagot tekinthetnek meg az érdeklődők. Folyamatosan fejlesztjük a Magyar Nyelv Múzeumát is. Az egy éve működő intézményben reményeink szerint még ebben az évben jelentősen bővül a látható és aktívan használható szakmai tartalom. A konferencia szervezői egy segédanyagot is készítettek számomra. Engedjék meg, hogy egyik gondolatát idézzem: „A múzeumi tanulás, képzés, nevelés igénye a múzeumok jövőbeni nagy feladat kihívásait jelzik, hiszen az iskola-, látogató-, családbarát múzeum nagyon sokat tehet annak érdekében, hogy az emberi minőség mai állapota javuljon, visszatérjen az emberek hite és önbizalma, segíthet abban is, hogy az ember küzdőképesebb legyen a gyorsan változó világban." Reményem szerint segítené az Önök közös gondolkodását, ha aktív múzeumhasználóként, egy nagy intézményfenntartó szervezet — a megyei önkormányzat — hivatali vezetőjeként kiemelnék néhány kérdéskört, amelynek tudatos és pontos kezelése segítheti a hallott célok elérését: • Ugy gondolom, a múzeumoknak ki kell emelni, tudatosan építeni mindenkiben — elsősorban a gyermekekben —, hogy magyarok vagyunk! Nem magyarkodásra gondolok, hanem a helyünk meghatározására a nemzetek között, szerepünkre a világban, felhalmozott szellemi és anyagi értékeink igazi közkinccsé tételére.