Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN
32 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA változás, hogy állandóan művelje magát, hogy partnere tudjon maradni kortársainak, a fiatalabb nemzedéknek. 2 8 Az egész életen át tartó tanulás kifejezés (lifelong learning) az időtényezőre utal: az életünk során folyamatosan megvalósuló vagy időszakosan ismétlődő tanulásra. Egy új kifejezés „az élet teljes körére kiterjedő" tanulás (lifewide learning) életünk egy adott szakaszában az életünk teljes körét átfogó tanulás kiterjedésére hívja fel a figyelmet. Az élet teljes körére kiterjedő dimenzió erőteljesebben hangsúlyozza a formális, nem formális és informális tanulási formák egymást kiegészítő jellegét. 2 9 Az oktatás — legyen gyermek vagy felnőttoktatás — fogalmát felváltja a tanulás fogalma. Az egész életen át tartó tanulás négy tanulnivalója („pillére") az együttélés (learning to live together), a tudás (learning to know, tudni tanulás), a cselekvés (learning to do) és a levés („élni tanulás", learning to be). 3" A tanulás komplex rendszerré akkor válik, ha a formális, a non-formális, az informáhs tanulási folyamat egymást kiegészítő rendszerré alakul, ezért múzeumainkban a gyakorlatban is animáljuk, hogy közönségünk a „négy tanulni valót" „megtanulja". Az andragógia, a múzeumandragógia a tanulás során is az önkéntesség, az öntevékenység, önirányítás, önigazgatás, öntanulás-öntanítás lényegét (is) hangsúlyozza. A tanuláselméletekre most nem térünk ki, mert a témát két szálon is lehetne citálni: a tudáselsajátításra és a személyiségre vonatkoztatottan. Az utóbbi esetében pedig a klasszikus és instrumentális kondicionálásra kellene kitérni, ez pedig a tanulás megértésére tett erőfeszítések egyik legkorábbi eredménye, tehát túl terjedelmes lenne értekezésünk. Annyit azonban feljegyzünk, hogy a szociálpszichológia tudományos álláspontját megérteni a tanuláselméleti perspektíváról fontos tényező. Az emberi tanulási folyamatok bonyolultabbnak mutatkoztak, mint ahogyan azt először képzelték. Ennek eredményeképpen árnyaltabb tanuláselmélet kidolgozására és másfajta metafora bevezetésére lett szükség. Az új metafora az embert továbbra is tanulólényként kezeli, de most már olyan tanulóként, aki önmagát nagyobb mértékben irányítja, s akinek a tudása nemcsak apródonként, hanem nagyobb lépésekben is növekedhet. A tanulást továbbá úgy szemlélik, mint ami kognitív folyamatokat is magában foglal, melyek önmagukban is fontos szerepet játszanak a viselkedésben. 3 1 Szociálpszichológiai értelemben a tudást úgy is megfogalmazhatjuk: a cselekvésből támadó reflexivitás egészében véve tudás, mely a világot megalkotó információkat, valamint az információk megszerzésének és kezelésének folyamatait foglalja magában. A tudás az emberi egyed birtoka, de keletkezésének és fennmaradásának gyökerei kollektívek. (Berger-Luckman 1998.) A tudás társadalmi mintája képezi a kultúrát és a civilizációt. Bár az ember társadalmi úton történő önmeghatározásának e két folyamata egységben szemlélendő (Elias 1987), a megkülönböztetés alapja lehet, hogy míg a kultúra az emberek egymás közti viszonyait meghatározó cselek2 8 NAGY Andor József 2005. 30. 2 9 NÉMETI I Balázs http://fcck.ptc.hu/feck/ feek/indcx.php?ulink=593 50 KÁLMÁN Anikó 3-23. 3 1 CARVER, S. Charles—SCHEIER, F. Michael 2003. 312-313.
