Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
ORBÁN Zsolt: CSALÁDBARÁT MÚZEUMI MODELL. HERMAN OTTÓ A MAGYAR TUDOMÁNYBAN
278 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA azokat a tanulók alkalmazni is képesek legyenek a mindennapokban, az iskolai tanulásban. A másik fontos dokumentum a Herman Ottó Múzeum első múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai kiadványa. 1 1 A családi füzetként is népszerű kiadvány fel kívánja mutatni példaként is, hogy a családok a múzeumban, a Herman Ottó Emlékházban (is) találnak olyan kiállításokat, rendezvényeket, családi vetélkedőket, pedagógusok szakmai munkáját támogató múzeumi eseményeket, amelyeknek kapcsán gyermek, szülő, nagyszülő közösen is aktivizálódhatnak, együtt tanulhatnak, a pedagógusok is közreműködhetnek a projektekben, hiszen a füzet komplex múzeumpedagógiai, múzeumandragógiai, múzeumgerontagógiai programokat kínál. A füzet speciábs célja, hogy a családi közösség kohéziójában rejlő értékeket, a generációk közötti együttműködés és a családon belüli kölcsönös megbecsülés fontosságát febsmertesse, a közös családi élményszerzés megtapasztalásához segítséget nyújtson, kiteljesítse az iskola—család—múzeum „teljes időben" történő tanulást segítő rendszerét, motiválja az önálló formában (is) megvalósítható hatékony tanulást. 1 2 A Tájak—Korok—Múzeumok Kiskönyvtára kiadványsorozatban jelent meg a Herman Ottó Emlékház kiadvány, amelyet Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum egykori igazgatója írt, amely ma is népszerű mű. A kiadvány fontos ismereteket közöl Herman Ottó életéről, amely ismeretterjesztő színvonalon alapműnek számít a gyermek és felnőtt érdeklődők számára. A Lillafüred központjától alig néhány száz méterre álló Emlékházat 1963—64-ben helyreállították, s két helyiségében 1964. október 24-én kiállítást nyitottak meg. 1 3 Fejezetünket szociológiai háttérelemzéssel kezdtük és ezzel is zárjuk, hiszen megyénk, Borsod-Abaúj-Zemplén megye közismerten, halmozottan hátrányos helyzetű térség, mint az alábbi elemzés is mutatja. Elszomorító adat, hogy a 0—6 éves korcsoportban a gyermekek fele szegénységben él, a veszélyeztetett gyermekek száma egy-másfél millió. Ehhez járul még, hogy a gyermekes nők és az apai szerepüket fontosnak tartó férfiak egyre nyilvánvalóbban hátrányba kerülnek a munkaerőpiacon. Ez utóbbi különösen a magas munkanélküliségű elmaradott térségekben (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, BorsodAbaúj-Zemplén megye) nagy gond, ahol a munkanélküliségi ráta többszöröse (kb. 20 százalékos) a kedvezőbb térségekéhez (Budapest, Nyugat-, Észak- és KözépDunántűi) képest. Milyen fontosabb problémák, sajátosságok jellemzik még a magyar családokat? Elsőként említem, hogy rendkívül magas az egyszülős családok aránya. Európai összehasonlításban ez azt jelenti, hogy míg az egyszülős családok aránya mind az összes, mind a gyermekes családok között az Európai Unió országaiban 1991-ben 11,5, illetve 17,5%, addig Magyarországon 15,5, illetve 23,6 százalék. Magyarországon ez az arány 1990 és 1996 között lényegében nem változott. 1 4 1 1 KURTA Mihály 2007. 1 2 KURTA Mihály 2008. » SZABADFALVI József 1999. 11. u Dr. ALBERT József 15.
