Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
ORBÁN Zsolt: CSALÁDBARÁT MÚZEUMI MODELL. HERMAN OTTÓ A MAGYAR TUDOMÁNYBAN
276 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA Ezen leírások, rajzok alapján, egyrészt betekinthetünk ebbe az ősi mesterségekbe, másrészt pedig interaktív múzeumi foglalkozások keretében elkészíthetjük ezeket az ősi népi tárgyakat. A somogyi tükröst, pásztorerszényt, a különböző formájú baltákat, a karikás ostort, a különböző pásztorfaragásokat, a népi hangszereket, vagy akár a pásztorhajlékokat is, a legegyszerűbb szélfogó pásztorhajléktól a bonyolultabb pásztorhajlékokig, így a cserényt, a vasalót, vagy például a kontyos kunyhót is. A családi programjaink keretében, amely egyaránt érinti a gyermeket, a szülőt, a nagyszülőt, Herman Ottóhoz kötődően „visszatanítjuk" az ősi mesterségeket, ezek szerszámainak elkészítését, használatának módját, „visszataníthatjuk" továbbá a népi hangszerek elkészítését, megszólaltatását, vagy megismertedietjúk a XXI. század emberével az ősi népi játékokat is. Múzeumi foglalkozásainkon régészek, történészek, néprajzosok tartanak érdekes, interaktív programokat a vázolt témákban. Családbarát múzeumi modell A társadalmi integráció leghatásosabb intézménye kétségtelenül ma is a család. A családi közösségben sajátítjuk el a kommunikáció alapszabályait, és a közösségitársadalmi együttéléshez nélkülözheteden kompromisszum, önzetlenség, szolidaritás praxisát. A család tehát a társadalmi integráció domináns intézménye ma is. 7 A családszociológiai irodalom szerint a mai családok változásainak jellemzői a családformák pluralizálódása és nuklearizálódása. A pluralizálódás azt jelenti, hogy egyre többféle családi jelegű együttélési forma él egymás mellett. Nuklearizálódásnak azt a folyamatot nevezzük, aminek következtében csökken a családok nagysága. A változások okai rendkívül sokfélék, módszeres taglalására nem is vállalkozom. Magyarországon is megfigyelhető a családnagyság csökkenése, különösen a kettőnél több generációs nagycsaládok száma fogyatkozott meg, általánossá vált a kiscsalád. A háztartások (többnyire családok) átlagos nagysága 1960-tól 1996-ig 3,1 főről 2,6 főre csökkent. A tágabb család gyakran térben távol került, amit a széleskörű, olykor kényszerjellegű társadalmi mobilitás még fokozott. Ezáltal nehezebbé vált a kapcsolatok ápolása, fenntartása, az egymásnak történő segítés. Nemcsak magyar sajátosság, de Magyarországon is — nagyrészt kényszerűségből — általánossá vált a kétkeresős családmodell, a női munkavállalás szinte teljessé vált a szocializmus éveiben. A családban végzett munka leértékelődött. A rendszerváltás óta a korábban 80 százalékos foglalkoztatási arány csökkent ugyan, de még mindig túlságosan magas. Szociológiai kutatások szerint a nők többsége a kétkeresős családmodellel szemben szívesebben választaná a hagyományos szerep-megosztáson alapuló családi berendezkedést. 8 A Herman Ottó Emlékház 2007-ben az ALFA múzeumi pályázati projekt elnyerésével, a program realizálása révén látogatóbarát intézménnyé vált. 7 UTASI Ágnes 114. 8 Dr. ALBERT József 14.
