Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
KURTA Mihály: MÚZEUMANDRAGÓGIA ÉS MÚZBUMMEDIÁCIÓ. INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A MÚZEUMI KULTÚRAKÖZVETÍTÉSBEN
24 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA köre úgy mutatkozik meg, hogy az ember a szabadság kiteljesítésében túlzóan szabadosan gondolkodó, és hajlandó megfeledkezni küldetésének lényegéről, hogy tudniillik ajándék az emberiség részére bolygónk, a Föld, amely létfeltételünket garantálja. A természeti adottságok okán felelősek vagyunk a másik ember sorsáért, az emberi közösségért, a fenntartható fejlődés biztosításáért, az utánunk következő generációk számára megőrzendő létkeretekért. Nyilvánvaló a környezetvédők igénye, hogy az üzleti haszonszerzés érdekének alávetni az összes emberi tevékenységet önpusztító, emberpusztító magatartás, tehát megakadályozandó képzés, nevelés, tanulás útján. Az ember érti azt, hogy mit kellene tennie a világban. Tudja azt is, hogy mit jelent a felelősen gondolkodás kötelezettsége, ennek ellenére mégis másként cselekszik. A modern elbutulási folyamatok terjedését intézmények és magánszemélyek megpróbálják egyoldalúan, szimplifikáló módon kezelni, a felelősség kérdését áthárítani a médiára, a tömegkommunikációra. A múzeumandragógia egyoldalú kritikának tartja azt a sugallatot, hogy a média kizárólagosan felelőse és okozója a felnőttek körében terjedő modern elbutulási folyamatoknak, a szervesen hozzákapcsolódó értékválság felgyorsulásának. Már most, tanulmányunk bevezető gondolatai között tudatosítani szeretnénk álláspontunkat: az emberi egzisztencia igazán értelmetlen soha nem lehet, az emberi élet az értelmét egészen a végsőkig megtartja: tehát amíg csak lélegzünk, amíg csak tudatunknál vagyunk, felelősséget viselünk értékekért, ha másért nem, beállítódási értékekért. 4 A múzeumandragógia — a felnőttnevelési csapdát elkerülendő — a jövőben az ember ismétlődő cselekvésében kifejeződő tudás elsajátításának metodikáját kívánja visszatanítani a felnőtt egyének és a felnőtt közösségek számára annak érdekében, hogy az ember autentikus módon megkülönböztethesse az eredeti és hamis értékeket. 3. Magyarországon, Európában, a globális világ rendszerében napjainkban is markáns formában megmutatkoznak a nyugati civilizáció és a más civilizációk közötti konfliktusok kiéleződésének és erősödésének folyamatai. Az Egyesült Államokban és az európai nemzetállamokban — közöttük is főleg Nagy-Britanniában, Franciaországban, Magyarországon kisebb gyakorisággal — az anyanemzet és a bevándorló népek, az ott tanuló, ott élő más etnikumok között látványosan nő a feszültség, amit főként vallási, kulturális, civilizációs, etnokulturáhs konfliktusok fejeznek ki. A fő problémát pedig az jelenti, hogy a közösségek működtetésére hivatott politika nem tud hiteles, meggyőző válaszokat adni azokra a kérdésekre, azokra a kihívásokra, hogy milyen okai vannak a vallási, kulturális, civilizációs konfrontációknak, és hogyan kerülheti el az emberiség a civilizációk közötti összeütközéseket, összecsapásokat. 5 A fentiek alapján a múzeumi kultúraközvetítés témáját reprezentáló múzeumandragógia közösségfejlesztő célja: • Segíteni a felnőtt embert, a felnőtt közösséget a múzeumban biztosított tanulási helyszínen abban, hogy az életen át történő tanulást gyakorolhassa, segíteni abban, hogy a múzeumi érdeklődő, a közönség megismerhesse az 4 FRAN KIViktor E. 1997. 70-73. í HUNTINGTON, P. Sámuel 2008. 299-501.
