Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)
CSERJÉS Katalin: MÚZEUMPEDAGÓGIA A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSBEN. ANDRAGÓGIAI (ESET)-TANULMÁNYOK
236 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA 1. melléklet Kép/szöveg. Kép és irodalom. Képzőművészeti alkotások irodalmi megjelenítése a modern lírában, prózában és esszében (Munkaanyag, folyamatosan bővítve) 2 „ Valamit, ami élő, organikus, ábrázolni képtelenség. Tehát, hogy ennek ellenére kísértésbe esünk e felől a dolog felől, úgy vélem, ez a művészet. " (Hajnóczy Péter) A szó-kép elméletek időszerűségének és újszerűségének igazolására Mieke Balt szeretném idézni a Túl a szp-kép oppozjción című Enigma-beli tanulmányából: „Verbalitás és vizualitás integrációja benne van a levegőben. Több folyóirat szentel neki különszámot (Style, Poetics Today) vagy tárgyalja befejezett tényként az integrációt (Semiotica, October), és ezzel egyidejűleg új lapok születnek, kifejezetten ezeknek a témáknak a körüljárására ( Representations, Word and Image). Még jelentősebb az a tény, hogy az egyetemek kezdik az ilyen irányú programokat támogatni [...] Kutatási csoportok tevékenykednek különböző európai egyetemeken és egyetemek között. [...] Kultúrakutatás, a vizuális poétika, a szó és kép viszonyát firtató stúdiumok és az összehasonlító művészetek területén folyó programok mind olyan kísérletekről tanúskodnak, melyek egy másik terület bevonásával próbálják újjáéleszteni a művészettörténetet. E nélkül az óvintézkedés nélkül fennáll a veszély, hogy a kutatási terület megmerevedik, elszegényedik, elhal." A tudományterület fő kutatási irányai: 1. Képi narratívák (a képi időszerkezetek irodalmi közlésformákkal szembesített formái). Ez a nézőpont „módszertanilag olyan koncepcióból indul ki, amely a képi műnek autonóm státust, éspedig szöveg-státust tulajdonít. Szerinte a képi mű mint primer jelentést létrehozó számára ugyanazt az autonómiát kell posztulálni, mint a nyelvi szöveg számára" (F. Thürlemann). Ez a Bildtext, a „képszöveg", ahol az egymástól igen eltérő fogalomhasználattal élő humántudomány, a művészettörténet és az irodalomtudomány közti közvetítés és egyeztethetőség feltételét a szemiotika multidiszciplináris módszertana szolgáltatja. A képi narratívák vizsgálata a vizuális kódok (pl. biblikus, mitologikus motívumok) hermeneutikus felfejtésére irányul (lásd Mieke Bal P,embrandt-tanulmánya\ Max Imdahl Giotto freskóivú foglalkozó munkája). 2. Kalligráfia és képvers (itt Kibédi Varga Áron A szp-és-kép viszonyok leírásának ismérvei című tanulmányára utalnék): a) A kalligráfiánál az az elgondolkodtató, hogy a betű vált-e képpé vagy a kép betűvé. E jelenség társadalmi és esztétikai jelentősége valószínűleg nagyobb a latin ábécét használó kultúrán kívül: az iszlám és a Távol-Kelet világában. „A szó esztétikai tárggyá lesz." A terjedelmes anyag első témáit mellékelem csupán, ízelítőül.
