Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

PATÓ Mária: ÚJ TÍPUSÚ MÚZEUMI TALÁLKOZÁSOK. VÁLTOZÓ IGÉNYEK — VÁLTOZÓ MÚZEUMOK. A DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM ELMÚLT TÍZ ÉVÉNEK - KÖZMŰVELŐDÉSI, MÚZEUMPEDAGÓGIAI PÉLDÁJÁN

136 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA elősegítésében. Első a régi feladatok új hangsúlyokkal való megőrzése, és elkerülhe­teden a múzeumok állandó kiállításainak újragondolása, a múzeumpedagógiai prog­ramok gazdagítása és célközönségük szélesítése, a megyei muzeális intézmények működésének összehangolása. A megyei múzeum céljai között kiemelt szerepet kapott a helyi történelmi és kulturális örökség bemutatása. Ennek a folyamatnak első látványos lépése volt a „csipkerózsika álmából" felébredt múzeum új régészeti állandó kiállításának megnyi­tása, ami összekapcsolódott a felújított múzeum épület átadásával. így 1996 jelentős mérföldkővé vált a Damjanich János Múzeum életében; a következő évben elkészült a Képtár, a néprajzi és történed állandó kiállítás, megvalósulhatott a múzeum küldeté­sének egyik fontos célja: az Alföld régészed, történeti, néprajzi, képzőművészeti, hely­történeti értékeinek megtartása, ápolása, ezen értékek minél szélesebb körben való bemutatása. Az újra- és átgondolt állandó kiállítások olyan egységes rendszerbe foglalása alakult ki, amely az addigi múzeumi gyakorlatban egyedülállónak tekinthető: • Egységes koncepcióra épültek • Középpontba került a ház és lakói. Az elődök mindennapi életébe kívánt betekintést adni, bemutatva lakóházukat, településeiket és az élettől elvá­laszthatadanul összefonódott szokásaikat. • Más „megvilágításba" kerültek a tárgyak: rekonstrukciók, modellek, enteriő­rök segítségével a látogató közelebb kerülhetett elődeink életéhez. A csak hagyományos, zárt tárlókban gondolkodó kiállítási koncepció már nem fe­lelt meg az újabb, főleg az ifjabb korosztály elvárásainak. • Tudományosan megalapozott és népszerű!! A kiállítások jól érzékeltetik ezt, úgy mutatja be elődeink életét - az adott kor embere mindent tudott, ami a megélhetéshez, a mindennapi élethez tartozott, és mai életünktől is elvá­laszthatatlan: házat építettek, földet műveltek, arattak, állatokat tartottak, sütöttek, főztek, szőttek és varrtak —, hogy az elvárt követelményeket maxi­málisan teljesíti. Hordozza az „otthonteremtés — mindörökre a sajátunk marad" üzenetét a látogatónak. 2. Ismét látogatók a múzeumban, avagy újra a látogatókért Azzal a ma már közhelynek számító megállapítással, hogy a múzeumoknak a társadalomban betöltött szerepe a rendszerváltást követően megváltozott és új trendek jelentek meg, a múzeumi társadalom nagy része egyetért. A viták inkább abból adódnak, hogy ezekre a hatásokra milyen módon kell az intézményeknek válaszolniuk és az esedeges változtatások milyen szinten érintsék a több évtizede „bevált" rendszert. A múzeumok interaktív megoldásokkal tehetik a kiállításokat vonzóbbá a lá­togatók számára. A szellemi örökség azonban olyan sokrétű kulturális teljesítmé­nyeket, művészeti alkotásokat, technológiai eljárásokat foglal magába, és ezek elsajátítása olyan sokoldalú kompetenciát igényel, hogy kiemelt szerepet és támoga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom