Kurta Mihály - Pató Mária (szerk.): Múzeumandragógia (Múzeumandragógia 1. Miskolc-Szentendre, 2010)

SIMÁNDI Szilvia: „MÚZEUMOK ÉS A TURIZMUS"

124 I. ORSZÁGOS MÚZEUMANDRAGÓGIAI KONFERENCIA Különbségek a tanulók és a látogatók között (2. sz. táblázat)

1

0 Tanulók Látogatók (Turista, kiránduló) Kötelező Részvétel Önkéntes Rögzített Tartózkodásra szánt idő Egyedi Van Figyelmi kényszer Nincs, önkéntes Formális Ismeretátadás módja Informális Erőltetett figyelem Reakció unalom esetén Kikapcsolódás Tudás gyarapítása Oklevelek Pénzszerzés Előrejutás Feltételezett motivációk (példák) Érdeklődés Szórakozás Időtöltés Önmegvalósítás amit olvastak, 50 százaléka annak, amit láttak, és 90 százaléka annak, amit csináltak.

1

1 Másrészről az elméletben már megtanultak jól kiegészíthetek a valóságban megtapasztal takkal. Jarvis a tanulás folyamatán belül mind a tapasztalatnak, mind a szituációnak nagy figyelmet szentel, és azzal érvel, hog}' „az emberi tanulás különböző folyamatok együttese, ezért az egyének epizodikus tapasztalatokat alakítanak át kognitív, fizikai és érzelmi outputtá, majd ezeket integrálják saját életükbe. Az ember teljes mivoltában kerül egy szituációba, az egének teljes tapasztalati hátterüket, életútjukat beviszik ebbe, és ez hatással van arra, hog miként szemlélik azt. Szemléletüket befolyásolja az is, hog milyen a társadalomban, a szervezetben stb. elfoglalt helyük, amely lehet hierarchikus, periférikus, vag mindkettő stb. "

I2 Jarvis kiemeli az egyéni tapasztalatok fontosságát, amelyek az egyént élete során érik, és állítja, ez a tapasztalat az, aminek megszerzése során az egyén megtanul, vagy nem tanul meg valamit. Amennyiben a tanulásról Durkó Mátyás (1999) permanens művelődés rendszerében gondolkodunk, a spontán, véledenszerűen végbemenő formálódástól a tudatos önnevelés megvalósulásáig, köztes szintként a regeneratív-szórakozva művelődés különíthető el, amelybe beletartozik a rekreáció (pihenés, testedzés stb.), a szórakozás (társas együttlét, játékon keresztül stb.), a szórakozva-művelődés (művészeti produkció és reprodukció, technikai öntevékenység, gyűjtés stb.) és az informálódás (főként sajtón, rádión, televízión teljesül) is. A regeneratív-szórakozva művelődés sajátossága, hogy az egyén a végzett tevékenységet nem feltétlenül céltudatosan, az önfejlesztés érdekében végzi, azonban a szellemi tevékenységhez járulékosan fontos személyiséget építő hatások kapcsolódhatnak, ezért nemcsak a szórakozás, hanem a személyiség gazdagodása is megjelenik. Megítélésünk szerint a múzeumok látogatása a regeneratív-szórakozva művelődés egyik formájának is te1(

1 I'orrás: PUCZKÓ Fászló-RÁTZ Tamara 2000. 158. rövidített. 1

1 PUCZKÓ László-RÁTZ Tamara 2000. 151. 1

2 JARVIS, Petcr 2003. 10.