Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerk.: Egy matyó értelmiségi életútja. Száz éve született Lukács Gáspár (Miskolc, 2008)

Kápolnai Iván: Lukács Gáspár (1908-1986)

II. PUBLIKÁCIÓINAK ÁTTEKINTÉSE Lukács Gáspárnak a publikációs tevékenysége is jóval meghaladta a középiskolai tanár és általában az értelmiségi foglalkozású réteg adagos szintjét, ezért annak áttekintése külön fejezetet érdemel. A különböző folyóiratokban és kiadványokban eddig föUelt írásainak a száma megközelíti a másfélszázat, ennek nagyobb része az 1945 előtti évekből származik. A pubkkációk legnagyobb része az kodalomtudomány körébe tartozik. A magyar kodalmi lexikon két mezőkövesdi születésű alkotót tart számon: az 1876-ban született Harsányi (1896-ig: Hlavács) Kálmán kót és költőt, egy adótisztviselő gyermekét, aki azonban csak néhány évet töltött Mezőkövesden. Az 1917-ben született Kiss Gyula költő, drámaíró, szerkesztő és szociográfiai író több mint 80 évet élt szülei mezőkövesdi házában, de asztalosmester édesapja a szomszédos Egerlövő faluból költözött a matyó nagyközségbe. Lukács Gáspár tekinthető tehát valójában az első matyó származású kodalmárnak művelődésünk történetében. Az említettektől eltérően azonban Lukács Gáspár nem szépirodalmi műveket alkotott, hanem túlnyomórészt kodalmi tanulmányokat, esszéket, hosszabb-rövidebb cikkeket és könyvismertetéseket kt. Irodalomtörténeti munkák Első jelentős munkája egy irodalomtörténeti kismonográfia: j\ magyar társadalmi dráma fejlődése címmel a Magyar Irodalomtörténeti Intézet önákó kiadványaként, a Császár Elemér egyetemi tanár által szerkesztett Irodalomtörténeti Füzetek sorozat 50. füzeteként 1934-ben jelent meg 50 oldal terjedelemben. Ez volt Lukács Gáspár egyetemi doktori értekezése, amit a bölcsészettudományi kar „summa cum laude" minősítéssel fogadott el. A monografikus mű filológiai alapossággal vizsgálja a társadalmi dráma alakulását a kezdetektől: Kisfaludy Károly és Sándor munkáitól, Eötvös József Éljen a% egyenlőség című darabjától, a Széchenyi István hatása alatt ákt kberáks reformer Nagy Ignácnak a korrupt választási hadjáratot kigúnyoló nagy sikerű Tisxtújításától kezdve Obernyik Károly — Kölcsey Kálmán (Kölcsey Ferenc unokaöccse) nevelőjének — több drámáján, és számos, kevéssé ismert szerző (Hugó Károly, Bérezik Árpád stb.) munkásságán át Csiky Gergelyig. A magyar kritikai dráma megteremtőjének, a nagy műveltségű Csiky Gergelynek az 188090 közötti darabjaiban véli feksmerni a kibontakozást, amint a mai értékelés szerint is ez a kritikai reakzmus kezdete kodaknunkban. Lukács Gáspár a virágzást Herczeg Ferenc darabjaiban — A dolovai nábob lánya, Bizánc, és a legérettebbnek tartott Kék róka — látja. (A korábbi kó fej edelem neve és munkássága azonban a múlt század második felében szinte teljesen kiesett a