Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.
vezet. A medvét többnyire szalmakötéllel becsavart legény alakítja. A vándor szlovák egy korbáccsal időnként ráüt a medvére. Az utcakereszteződéseknél, vagy ott, ahol nagyobb a közönség, megáll s a medvét táncra kényszeríti. 3 A nádudvari szüred felvonulás genre-alakjai aközött kétségkívül a legfontosabb szerep a vándor szlovák iparosnak és medvéjének jut. Úgy gondolom azonban, hogy ebben a szerepben két genre-alak kapcsolódott össze. A vándor szlovák eljátszotta a medvetáncoltató szerepét is. A medvetáncoltató magyar népszokásokban, népi játékokban rendszerint önállóan lépett fel. Mivel a medvetáncoltató a magyar nyelvterületen mindig idegen nemzedségű egyén volt, szinte kizárólag román, a két szerep természetszerűleg kapcsolódott egybe ebben a népszokásban. A drótostótot megjelenítő játékos kitűnően alakítja a medvetáncoltató szerepét is, és így méltán kiérdemelte a közönség elismerését. A népi színjátszás igen jó alkalma volt a Nagy Magyar Alföldön a lakodalom. A lakodalmi játékoknak számos variánsa ismeretes. A játékokat többnyire éjfélkor vagy nem sokkal éjfél után mutatták be. Különösen kedvelt játék volt a temetés szertartásának megjelenítése, annak parodizálása és genre-alakok utánzása. Ez utóbbiak között szerepel a vándorkereskedő, a koldus, a különböző mesterségek képviselője. A mesteremberek közül szívesen alakították a borbélyt, a kovácsot és a drótostótot. A Nagykunság falvaiban a lakodalomban részt vevő legények — rendszerint a vőfély — mutatta be a vándor szlovák jelenetét. Ez a legény a drótostót külsejét hűen igyekezett utánozni. Karcag városában is szerepelt a drótos szlovák a lakodalomban, ami azt jelenti, hogy a vándor szlovákok gyakran megfordultak ebben a városban is. A szlovákot alakító legény kiment a lakodalmas ház elé az utcára és hangosan kiabált: „Kidrótozni, bedrótozni! Kifoldozni, befoldozni!" Addig kiabált, amíg a házból valaki kiszólt neki, hogy menjen be, mert van munka. A vándor szlovákot alakító legény igen illedelmesen lépett be a házba. A szoba közepére leült. Batyujából előszedte a szerszámait, a különböző eszközöket, így a drótot, a kalapácsot, egy üllőt, egy rossz edényt, és nagy szakértelemmel hozzáfogott a munkához. Valójában nem is annyira a munkán volt a hangsúly, hanem a munka közben elhangzó dalokon. A jelenetet bemutató legény különböző nótákat énekelt és dalolás közben kalapáccsal rá-ráütött az üllőre, mintegy a kalapácsütésekkel kísérte a dallamot. 4 A vándor drótost megjelenítették míg farsang alkalmával is. A farsang időszakában, vízkereszttől hamvazószerdáig a legények felkeresték a fonóházakat és ott különféle játékokat játszottak. Idevonatkozóan elsősorban Kelet-Magyarország területéről vannak példáink. Szabolcs-Szatmár megye falvaiban igen változatos játékokat, jeleneteket mutattak be a fonóházakban. Ezeket a játékokat két évdzeddel ezelőtt még megfigyelhettem. Különösen kedvelt játékok közé tartozott a ló, a kecske, a medve és a gólya alakítása. A nem állatmaszkos jelenetek közül pedig a népéletből vett témák ábrázolása, így pl. a temetés, a lakodalom szertartásának utánzása, a betyár megjelenítése. Ebbe a körbe tartozott a vándorkereskedők vándoriparosok megjelenítése is. Hasonló játékokat ismerünk ÉszakMagyarország területéről is. 5 Encsen (Abaúj m.) a drótostótnak öltözött játékos a fonóházban leült a szoba közepére. Maga köré rakta a szerszámait: kaszaüllcjt, kalapácsot, pléheket, szögeket stb. Közben egy-egy szöget beütött a ház földjébe. A fonó leányok a drótos közelébe hajoltak, hogy lássák, mit csinál. A mester a lisztből készített csirizzel bekente a lányok száját. Ehhez az a hiedelem kapcsolódik, hogy az a lány, akinek a drótostót csirizzel megkeni a száját, az asszony korában nem lesz replikázó, feleselős. Az edényjavító, a vándor drótos mellett megjelenítették még az ablakot javító vándor szlovákot is. Az ablakos-játékra sporadikus példák vannak, elsősorban az alföldi területekről. Tiszafüreden (Szolnok m.) az ablakot javító vándor szlovák jelenetére szintén a farsangi időszakban került sor. A legény, aki ezt a szerepet alakította, egy rossz ablakot cipelt magával. A fonóházban egyre mondogatta:
