Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Folklór az Ördögi kísértetekben

9/Lcißtatan meztelen asszonyok^ A magtalanság, a meddőség a korábbi századokban (valójában napjainkban is) rendkívül nagy gondot okozott azok számára, akik gyermeket, utódot szerettek volna, de az erre való törekvés sikertelen maradt. A meddő asszonyok mindent elkövettek a meddőség megszüntetésére. Racionális és irracionális módon igyekeztek segíteni a bajon. Az utóbbiak közé tartozott az imádkozás, a búcsúi zarándoklás, offerek felajánlása, miséztetés és számos más varázsló eljárás. Sajátos eljárásmód volt az oltár meztelenül való megkerülése. Ide vonatkozóan Bornemisza Péter Magtalanoc lapszéli megjelöléssel német példát említ. Vagyon egy varos Német országba, houa a% magtalan ass^onyoc mentec, es a% Oltárt mezítelen kellett kerülni, és barant Ölökbe hordozni: mint ha a^gal magzatot nyernenec. Eleket áronba s^emptelenúl kakuc^koltac a% Clastrombeli Baratoc. Ennek a varázsló eljárásnak több fontos eleme van: meztelenség, oltár, bárány, körüljárás. Mindegyik előfordul a magyar néphit praktikái körében. A német példával teljesen megegyező magyar párhuzamról nem tudunk. Talán azért, mert a gyűjtők erre nem kérdeztek rá, vagy eleve képtelen cselekvésnek tekintették. De az is lehetséges, hogy a közlők erről nem nyilatkoztak. Nekem egy idős gömöri (Almágy) adatközlőm említette, hogy hallott az oltár meztelenül való körbejárásáról. Ennek célját azonban nem tudta és a boszorkányok cselekvései közé sorolta. Annál több példa van azonban arra, hogy a magtalan asszony báránykát vesz az ölébe és azzal (de nem meztelenül) kerüli meg az oltárt, több példa szerint az út menti vagy a mezei Krisztuskeresztet. A bárány a női ölben a várva várt gyermek jelképe. A palócok körében közismert mondás is erre utal. A keresztelőről hazatérő szülők mondják: „Pogánykát vittünk, báránykát hoztunk". Az oltár megkerülésének rítusa a gyermek avatásával kapcsolatosan is ismeretes. Litkén, Mihálygergén, Ipolytarnócon az idősebbek emlékeznek arra, hogy az anya égő gyertyát tartva a gyermekével megkerülte az oltárt. A meztelenségnek a mágikus eljárásokban való szerepére nagyszámú adat ismeretes. A meztelenség gyakori a gyógyító praktikákban. Számos példa vonatkozik a termékenységvarázslásra. Voltaképpen a meddőség gyógyítása egyet jelent a termékenység előidézésével és ebben az összefüggésben válik érthetővé Bornemisza német példája. A varázslás fontos mozzanata a körüljárás. A meztelenséggel párosuló praktikák többségéhez körüljárás kapcsolódik. Az oltár, a kereszt körüljárása a varázslás keresztényi formája. A boszorkányperekben is találunk adatokat a meztelenül gyakorolt praktikákra. Ezek közül említek egyet. A Bihar megyei Komádiban lakó Borbély Györgyné azt javasolta a megrontott személynek, hogy az egy tőről nőtt két fa között „mezítelen" bújjon át, s akkor meggyógyul. Ehhez kitűnő analóg népi hiedelem a XX. század elejéről. Patán a meddő asszonyok napkelte előtt ott bújnak át a kerítésen, ahol a kutyák szoktak átjárni. Ez a példa funkcionálisan lényegében megegyezik a boszorkányper adatával, sőt a meddőség gyógyítására vonatkozóan is. A meddőség betegség. A baj elhárítása: gyógyítás meztelenséggel, körüljárással, azaz termékenység előidézése. A XX. században éppen úgy, mint a XVI. században. Ma gyermeked íjőUt/c » ki ádJaxabfakofvs kcrű'ytc racgá hazat vclc.es íokaig ÍL