Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Folklór az Ördögi kísértetekben
ja. A gyűrű felirata alapján Magyary-Kossa Gyula megállapította, hogy azt varázsgyűrűként használták. A felírás - részint latin, részint görög szavak keveréke - a köszvény gyógyítására vonatkozik: A köszvény t, a köszvény t, a köszvény t gyógyítsd meg, ó Boldizsár! Ehhez hasonló — más betegségek gyógyítására használt - gyűrűk nemcsak Kálmán király korában, hanem jóval korábban ismeretesek voltak. Az ördöngösöket Vespasianus császár korában gyűrűvel gyógyították. A gyűrű köve alá varázserejű gyökeret tettek, s így — úgy vélték — a betegség eltávozik az emberből. A középkori varázsszavas gyűrűkön és amuletteken gyakran Gáspár, Menyhért és Boldizsár (Caspar, Melchior, Balthasar) neve szerepel és bizonyíthatóan betegségelhárító funkciójuk volt. Bod Péter a Szent Heortokratesban írja, hogy az angliai királyok nagypénteken gyűrűket szenteltettek. Ezeket a gyűrűket varázserejűeknek tartották. Úgy vélték, hogy az, aki ilyen gyűrűt visel, mentesül a nyavalyatöréstől. A magyar néphit szerint, aki súlyos beteg, aranygyűrűt húzzon az ujjaira és így meggyógyul (Barth). A sárgaságban szenvedő embernek aranygyűrűről kell inni, vagy a gyűrűt sárga pántlikára kötve a nyakában viselje (Bucs). Hasonlóképpen aranygyűrűről kell inni a himlőben és a szemgyulladásban szenvedő betegnek. A tehén megrontása ellen aranygyűrűvel védekeztek. A gyűrűt a tej szűrő aljára tették és azon át szűrték meg a tejet, illetőleg aranygyűrűn át fejték a sajtárba (Börd, Hegyszentmárton). A vetőmagvarázslásnak is eszköze volt. A bő termés érdekében a vetőmagot gyűrűn át eresztették. Mesékben, mondákban is előfordul varázsszerként a gyűrű. Ha a hős az ujján megfordítja a gyűrűt, legyőzhetedenné válik. Megemlítem itt a Caritas Romana hagyománykörbe tartozó történeteket, amelyek több változatában az aranygyűrűnek fontos szerepe van. A hős mellbimbóra helyezi az aranygyűrűt és azon át szopja meg a női emlőt. Mivel senki nem tud arra a kérdésre válaszolni, hogyan ebédelhetett ő sárga aranyon keresztül, a veszedelemtől megszabadul. A példák egyértelműen mutatják, hogy a gyűrű a varázslás eszköze. Az aranygyűrű olyan varázserővel rendelkezik, amely erő elűzi a betegség démonát, a fájós testrészekre helyezve meggyógyítja azt, a gonosz szellemet távol tartja az embertől, állattól, a terménynek ártó lényektől, segít a szorongatott vészhelyzetbe került mesei, mondai hősön. A gyógyításban való funkcióját mutatja Bornemisza Péter bájoló imádságának aranygyűrűje is. [Jegyzetek. Az Ördögi kísértetek 1977-es kiadása: Magyar Helikon. Utószó, jegyzetek: Nemeskürty István. Az ökletekről: 36. p.; Kálmán király aranygyűrűjéhez: Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek, III. Budapest, 1931. 23—28.; Az ökletet Nemeskürty fekélynek, Magyary-Kossa mellhártyagyulladásnak tartja.; Az angol királyok gyűrűjéhez: Bod Péter: Szent Heortokrates. Oppenheim, 1757. (Szeben, 1761. II. kiadás: Pozsony, 1786) 69.; Néphit példák: Gönczi Ferenc: Göcsej. Kaposvár, 1914. 306., 357., 616. (Barth, Bucs, Börd); Bence Nagy János: Farkasgégén eresztett... Ethn., XLIX. 1938. 333. (Hegyszentmárton); S^endrey Zsigmond: A varázslatok eszközei. Ethn., XLVIII. 1937. 386.; Mondai példákhoz: Roger D. Abrahams: Between the Living and the Dead. Helsinki, 1980. (FFC, Nr. 225) 24—27.; Ujváry Zoltán: Fejezetek Gömör folklórjához. Debrecen, 1986. 137-139.]
