Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Folklór az Ördögi kísértetekben

ß. kés babonája Általánosan ismeretes az a hiedelem, amely szerint kést vagy egyéb szúró eszközt nem szabad ajándékozni, mert haragot eredményez az ajándékozó és az ajándékozott között. A kés a népi hiedelmekben és szokásokban többnyire a baj okozója, sporadikus példák szerint bajelhárító funkciója is lehet. Bornemisza babonája szerint a kés haragot idéz elő. Ha meg nêstçôl, kçst ne küldgy aiandekon Matkadnac, mert vis^a vonoc es haragosoc testée (856). A kés bajt okozó, barátságot megrontó szerepét egyértelműen mutatja az a jászberényi adat, amely szerint tűt vagy kést nem szabad ajándékozni, mert azzal elszúrják vagy elvágják a barátságot. A szegediek véleménye szerint, aki kést vagy bicskát ajándékoz, az elveszti a megajándékozott szeretetét. Eger-vidéki hiedelem szerint, ha a kés élére áll, harag lesz. A baj elhárítását szolgálják a késre vonatkozó tiltások, amelyek a barátságot védik, a harag elhárítására irányulnak, valamint egyéb más baj elkerülését célozzák. így pl. nem szabad késsel a tejbe nyúlni, de még kenyeret sem szabad késsel aprítani a tejbe, mert a tehén tőgye kicserepesedik. Bornemisza a késajándékozás tilalmát akár jótanácsként is írhatta. [Jegyzetek. Jászberényi adat: Prückler József. Jászberényi néphit, szokások és babonák. Ethn., XLI. 1930. 132.; Szeged: Kovács János: Szeged és népe. Szeged, 1901. 373.; Eger-vidék: Benkócy Emil: Eger-vidéki babonák. Ethn, XVIII. 1907. 102.; Egyéb példák: H. Kovács Mihály: Népbabonák Makóról. Ethn., XXXVIII. 1927. 125.; \ joschdorj'er Anna: Babonák és babonás történetek Tökről. Ethn, XLVI. 1935. 75.; Gönczi Ferenc. Állatbetegségek gyógyítása a göcseji és hetési népnél. Ethn, XVIII. 1907. 95.; Domanovs^ky György: Beregmegyei babonák. Ethn, XLVII. 1936. 115.; Moór Elemér. Az állattartással kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton. Ethn, XLIV 1933. 57.; Ber^e Nagy János: Babonák, babonás alakok és szokások Besenyőtelken. Ethn, XXI. 1910. 29.] Az útra induíó babonája Az ún. kezdő szokások és rítusok körébe sorolhatjuk azokat a cselekvéseket, amelyek a szerencsére vagy szerencsédenségre, a termékenység eredményességére vagy eredménytelenségére vonatkoznak. A magyar néphagyományban a rítusok elsősorban a kezdés szerencsés voltát, a termékenységet, a bőséget igyekeznek elősegíteni. Jól megfigyelhetők az agrárkultusz szokásaiban, pl. a tavaszi munkában, vetni, szántani induló emberek kezdő cselekvéseiben és általában a valamilyen fontos céllal útra induló személyekkel kapcsolatos hiedelmekben. Ez utóbbira találunk babonát az Ördögi kísértetekben. Ha vtra induis^ aszpny ember vagy Barát által ne mennyen a% vton előtted (856). Az útra indulónak pappal való találkozás napjaink és a közelmúlt népi hiedelmében nem jó ómen. A vonatkozó bőséges példák, párhuzamok közül csak néhányat említünk. Palóc néphit szerint pappal való találkozás szerencsétlenséget jelent. Ugyanez a hiedelem ismeretes Makón,