Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Folklór az Ördögi kísértetekben

hogy a protestáns gróf Salm—Eck Gyula felhívására evangélikus prédikátorok mondanak elítélc'S véleményt Bornemisza működéséről, különös tekintettel az Ördögi kísértetekre. A kételyt fokozza Telegdi Miklós vádja: „Annak se mehettem még eddig végére, te mi légy? Úgymint ki néhol a luteránusokkal tartol a kálvinisták ellen, néhol a kálvinistákkal a luteránusok ellen." Származását illetően éppen úgy lehet polgár, mint nemes. Ez utóbbira utalhat a későbbi főúri körökben való forgolódása, két magasabb körből való felesége, de ez csak sejtés, mivel a papi pálya származástól függedenül megnyitotta az utat az előkelőbb körök irányába. A Foliopostilla egyik emléke kapcsán pesd házát emk'd, ami szülei magasabb helyzetére enged következtetni. Ezekről és gyermekkoráról alig van ismeretünk, életútjáról tanulmányai kezdetétől vannak bővebb adatok. Rendkívül széles látókörű, művelt embert volt. Hazai tanulmányait külhoni (Wittenberg, Bécs, Padova) egyetemeken szerzett ismeretekkel gazdagította. Egészen fiatalon (még csak 23 éves), az Elektrát magyarra fordítja. A folklór számára ez a műve is szolgál példákat. Az Elektrából S^abó Agnes mutatott ki folklór elemeket. A közelmúlt folklórjából említ népi archaikus imát és halottsiratókat. Párhuzamaival azt igyekszik bizonyítani, hogy Bornemisza a dráma szövegezésében kész betétekre, környezetének népi műfajaira is támaszkodott. Ez műveiben számos helyen megnyilvánul. Prédikációival is arra törekedett, hogy azokat, mint írja: „akármely falusi parasztság is könnyen megérthesse". Nyilvánvalóan ezt a célt szolgálták népi példái is. Ezt a törekvést az Elektra népies nyelve már jól bizonyítja. Az életjelenségekhez való kötődését jól mutatják a prédikáció-kötetei, amelyekben az őt és a környezetét foglalkoztató dolgokhoz, ügyekhez hoz szemléletes példákat. A postillák első kötetei sokkal inkább szószéki beszédek, mint a későbbiek, amelyekből érezhető, hogy Bornemisza nem csak a közvetlen hallgatóinak, az istendsztelet résztvevőinek szánta beszédeit, hanem tágabb körnek, sőt, tudatosan arra törekedett, hogy minél nagyobb közönség, a legmagasabb renden lévők is olvashassák gondolatait, véleményét történésekről, elítélendő cselekedetekről, eseményekről, számos adalékot említve az antikvitásból is. Irodalmi, folklorisztikai szempontból különösen fontosak a királyokra, főurakra, nemesekre vonatkozó, gyakran anekdotaszerű történetek, valamint a széphistóriákra vonatkozó utalásai, elsősorban pedig az Ördögi kísértetek példái. ŐRDŐGY KISIKTETEKRŐL, AVAGY RÛTTENETES VT ALA TOS SA G A ROL EZ MEGFERTEZTETET VTLAGNAC ES AZBOL VALÓ KI TISZTOGATÁSÁRÓL AZ MI VRUNC IESUS CHRISTUSNAG 1578-ban Semptén jelent meg, amint az előlap tájékoztat: Pinkősd tayba. A prédikációs könyveinek IV kötetében lát napvilágot. Nagy vihart keltett, olyannyira, hogy Bornemiszát családjával együtt eltávolították Semptéről. A megaláztatás bár megviselte, de ellenségeinek nem sikerült megfélemlíteni és elhallgattatni. Röviddel elűzetése után megjelentette prédikációinak ötödik kötetét és külön kötetben az Ördögi kísérteteket. Letartóztatják, börtönbe kerül, megszöktetik. Védelmet nyer Detrekőn, ahol még öt évig, élete végéig, 1584-ig a Detrekőhöz tartozó Rárbokon (mai neve: Rohozník) folytatja tovább munkásságát. Még nem volt ötvenéves, amikor elhunyt. Joggal állapították meg róla a vele foglalkozók, hogy korának kiemelkedő személyisége, író, nyomdász, hitvitázó, udvari pap és amint S^erb Antal írja: pörösködő földbirtokos volt, akit különös, személyes, kalandos vallásosság hatott át. Klanic^ay Tibor tömör megállapítása szerint a „több mint tízezer lapot kitevő prédikáció-kötetei a XVI. századi magyar élet valóságos enciklopédiáját nyújtják, telve érdekes történetekkel, szemléletes leírásokkal, eredeti megfigyelésekkel." Ebből a hatalmas anyagból az Ördögi kísértetekre irányítjuk a figyelmünket. Szempontunk kizárólag néprajzi. A mű keletkezésének körülményeiről, a fogadtatásról, a viharról, amelyet főúri és ellenfelei körében keltett részletesen szól Nemeskürty István.