Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Folklór az Ördögi kísértetekben

halott szája felett ki kell vágni a szemfedőt, mert ha a szemfedő a halott szájára lóg, kipusztul az egész család. A babonákkal kapcsolatban más postillákban is számos adalékot olvashatunk. Bornemisza korában nem csak a „tanuladan", hanem „a megvilágosodott emberek" is gyakoroltak mindenféle ördögi praktikákat. Fő emberektől hallotta pl., hogy halottas hágnál nem jó köszönni, fogfájás ellen fokhagymára Lőrinc nevet kell írni) pénteken nem jó kendert csapni stb. A. né^ők és a bűbájosok öntött viaszból, kristály üvegbőljövendőt mondanak, a vl%be holt szenet vetnek, tú\be borsót hajigálnak, rostát forgatnak, s%ita, tú\ tenyér, madár általjósolnak stb. Az Ördögi kísértetekben számos fogalom, terminológia, kifejezés nyer értelmet sok évszázad távlatából. A babona fogalma a hiedelmekre vonatkozóan legkorábban és leggyakrabban Bornemiszánál fordul elő. A magyar népi színjátszás alako^ás, alako\tatás terminológiáját komédiázás, színészkedés értelemben először Bornemiszánál olvassuk. A fentiekben említett példák a teljes Bornemisza-anyag nyomán bőségesen bővíthetők. Bornemisza művei gazdag forrásul szolgálnak nem csak az irodalom, művelődéstörténet, hanem a folklór számára is.