Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Folklór az Ördögi kísértetekben
M A S ï C R E Si E. ÁZ EVANGE*£E L ï O M O K BOL ES AZ^tí EPISTO-LAKBOL VALO TAKV SAGOKN AC. ÄS Melîyeket az Kereiîtyéneknec Gyííiekezctibe ßoktac prédikálni minden ünnepnap. KIT AZ\VR ISSVSNAC LELKK által, ai együgyű kercfjtyenekuec idüoííeges epúictyckre, ira BORN EMI Si A PETER Ionan: XY* BA)O< % H4 <n hmm mmitot, ti tn ítfttdím meg mciàntt ri teoMKc ; yaUutt *k*rtec kait$tt t UBttk/m tintkttt. KŐLX SÍMPTIR ai» i y 7 4» ENEKEC HÁROM RENDBE:KVL6MB KftL&MB FELEC. I. ELSŐBE: Róuid díczeretec vadnac. Kiknec fzamoc CXC Vili. kic kózzúl foc, Predikatioc melle yaloc, I r. MASJKBA } Hofzabbac vadnác: az fsent Iras intcü cs magyarázati fzerint. Kic Predjkatioc gyarant oktatnac. Kiknec fzamoc aproual elegy LX. III. HARMADIKBA: Az Biblíanac ki válogatót fó fó XVIII Hiftoriaibol valoc. Rendelcettec BÖJt ?££ M 7 S%A TETES. A LTAL, TS ALM: 103. Aldgyatoc az Wrat minden Ó feregi, DETREKOE VARÁBA, Mi a néphagyománybeli példákat kerestük és számos elemnek, motívumnak megtaláltuk a folklórbeli változatát. Elsősorban azokat soroltuk be, amelyekről feltételezhető, illetőleg bizonyosra vehető a folklórbeli megléte Bornemisza korában. Úgy látjuk, hogy a népi példákhoz még továbbiak is kapcsolódhatnak. Ezeket most mi is a további kutatandó példákhoz soroljuk. Közülük néhányat megemlítünk. Bornemisza a Büntetése a% csalárd tanyitasnac cím alatt szól az ún. A.dám vagy S\ent Kereset legendáról. Egy világtalan agg koldus papoktól hallotta, hogy Krisztus keresztfája az az almafa volt, amelyen a kígyó megcsalta Ádámot. A fát a paradicsomból kivetették, gyaloghíd lett egy patakon, majd egy részéből új fa nőtt, amelyből Krisztus keresztjét készítették (854). Irodalmi párhuzamaira többen rámutattak. Úgy vélem, Bornemisza forrását a folklórban kell keresni. Maga írja: egy regi agg világtalan kóldos... bestellt vala. Ez legendának már folklórbeli változatára enged következtetni. Mondták, beszélték. A papi legenda bekerült a néphagyományba. Az Ádám és Éva bűnbeesésének története kapcsán az almafa keresztfaként való említése gyakori, magam is hallottam, azonban csak utalásszerűén, a legenda elbeszélésszerű változatáról nem tudok. Mindössze egy megyében fordul elő, hogy Krisztus keresztfáját pallónak használták. Bizonyára felbukkanhatnak még példák a népi legendairodalomban. Protestáns falvakban, különösen a felvilágosult református nemes-parasztság körében beszélgetés közben gyakran hallottam az egyházi liturgiára vonatkozó tréfás megjegyzéseket, sőt láttam egyházi szertartás parodisztikus színrevitelét is. Bornemisza Péter egy csalásról, a fejet hajtó Máriaszoborról ír. A gyermekét ölében tartó Mária fejének billentésével köszöni meg az ajándékokat. Aki semmit nem visz, attól elfordítja a fejét. Az esetet helymegjelöléssel olvassuk Bornemiszánál, de ez egyáltalában nem jelend, hogy egyedi példáról van szó. Hasonló csalafintaság sok helyen előfordulhatott. Nagy valószínűséggel ez tükröződik a népi színjátékok egyes változataiban és a papokkal kapcsolatos adomákban is.
