Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Folklór az Ördögi kísértetekben
Mikor aztán az asszony a kemencéből szedné ki a kenyereket, uram fia! mi történt! egytől egyig mind kővé volt változva! Ehhez hasonlóan több példa szerint a fösvénység a kővé válás oka. Erről szól a Tura-patak mezején látható két kőoszlophoz kapcsolódó történet is. Eszerint a terület urasága éhező jobbágyait nem segítette. Feleségével kővé változott. Bornemisza példájához - mint isteni büntetéshez - legközelebb állnak azok a mondák, amelyek a gyermeke fenekét kenyérlángossal letörlő asszonynak a kővé válásáról szólnak. Ilyen történetet az esemény helymegjelölése nélkül zempléni falvakban (Mogyoróska, Baskó) magam is hallottam. S%abó Lajos egy szerencsi pásztorcsaláddal kapcsolatban közöl egy mondát. Gyermekkoromba, Tiszadobon hallottam én errül a szerencsi kőbárány eseürül, hogy hogy vált ez a falka bárány kővé. Ez a juhász, a felesége is a kis fiacskája, pulija, szóval minden, ami ott vót a körzedbe, az kővé vált. Tehát így mesélték rúla, hogy a feleség elvitte az ebédet és mikor a gyereknek szüksége vót fére való dolgára és elvégezte, a felesége a juhásznak szakított egy darab kenyérlángost és kitörölte a gyerek fenekit vele. Kővé vált az egész család. Tehát azt mondták a régi öregek, az Úristen azér atta ezt a csudát, amér az ő szent kenyerét nem becsülte meg. Ez vót a büntetése. Ma is meg lehet látni, ahogy megyünk Ond fele, a szerencsi hegyódalba van. A kővé válással kapcsolatos népmondai történetek az írók, költők képzeletét is megihlették. Mikszáth Kálmán A pribell kőass^pny című elbeszélésében a Nógráddal határos Pribel nevű falu határában a hegytetőn látható kőszobor és kisebb-nagyobb kövek létrejöttének a népi magyarázatát írja le. A történet jó párhuzam a fent emHtett kecskés pásztor és kecskéinek kővé válásához: azonos alakzatok hasonló magyarázathoz szolgálnak alapul. A gazdag pásztor átkot mond a szolgálójára, aki saját céljára megfeji a kecskéket. Ebben a mondában is zsugori, fösvény a gazda, de nem ő, hanem a tolvaj bűnhődik. Tompa Mihály több költeményének a kővé vált személyekről szóló népmonda az inspirálója, így pl. feldolgozta a Lipóc „várnak átellenében" gyermekét szívére ölelő kőasszony szomorú történetét (A kőasszony). Az Ünneprontók című verse az ünnepeken is dolgozó testvérek kővé válásáról szól. A versbeli monda a Regéc várához (Abaúj m.) közeli hegyen látható kőalakzatokhoz kapcsolódik. Egy másik költeményben a leányoktól pártát lopó vénlány önmagának kívánja a kővé válást, csakhogy övé maradjon a párta. A kívánsága teljesül: A pártás máig ott áll / Monok mellett a határba (A pártatolvaj). Szintén a kővé válásról szól A bojtár c. költemény. Egy bojtár, akinek elpusztult a nyája, kezében egy kis bárányt az ég felé tartva kővé változott. A példákat bőséggel szaporíthatjuk mind a néphagyományból, mind a műirodalomból. Mindezek jól mutatják, hogy a kővé válás hiedelme változatos formában él a magyar folklórban. Ezt a mondái, hiedelmi motívumot Bornemisza példája révén évszázadokon vezethetjük vissza. Bornemisza a kővé válást bűnös cselekvéssel indokolja. A papnak az ostyát erőszak ellenére sem lett volna szabad a ló szájába tenni. Ezért kellett bűnhődnie. Az említett párhuzamokban az okok hasonlóak: elítélendő cselekvés, megalázó magatartás, bűnös tett, erkölcsi, hitbeli, közösségi szabályok megsértése. [Jegyzetek. Bornemisza példájához: Koltay-KastnerJenő: Bornemisza Péter humanizmusa. Irodalomtörténet, 1953. 94.; A belényesujlaki monda: Faragó József—Fábián Imre: Bihari népmondák. Nagyvárad, 1955. 212.; Balatoni példa: Csaplovics János: Gemälde von Ungern, I. Pest, 1829. 66.; Felsőbányához: P. S^athmáry Károly: Magyar rege-világ. Pest, 1871. 122.; Nagysárréti példák: Dám IJis^ló: A kővé vált kenyér hiedelme a Nagysárréten. Ethn., LXXIX. 1968. 429-430.
