Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Folklór az Ördögi kísértetekben

A kánai menyegzőről szóló történet énekes változataira már a XVIII. században megjelentetett vőfélykönyvekben találunk példákat. Ezek közül egy - feltehetően 1770 körül, vagy azt követően nyomtatott kiadványból - közlök egy változatot. Az igaz Messiás már eljött, sok féle tsudákat köztünk tett, a' vizet is borrá tette, a' Nász népet vendéglette, Kánná menyegzőben. Nagy lakodalmat kezdenek, Jézust is elhívták vendégnek, őt, kövedk tanítványi, mint a' tyúkot ő fijai Kánná menyegzőben. Az első tál ételt felhozták, Jésust azzal kínálták, tetszék mindenben az étek de a' borban vala vétek Kánná menyegzőben. Jésus' Annya hogy ezt látta, fogyatkozásokat megszánta, Fijam mondja: borok nintsen; azért semmi kedvek nintsen, Kánná menyegzőben. A' szolgák frissen sietnek, kútból hat vedret töltenek, Jésus borrá változtatja, első tsudáját mutatja Kánná menyegzőben. A' bort adák Násznagy kezében, hogy adja a' vendég eleibe, Násznagy a' bort megkóstolja Mindjárt Vőlegényt szólítá, Kánná sat. Minden ember ugy mond elsőben jó bort ád a' vendég eleibe, de te eddig a' jót tartád, és az alá valót hozád Kána menyegzőben. Péter társaival vigan van, köszöni, a' poharát Andrásra, meg sem törli a' bajuszát, foly alá torkán, szakálján Kánná menyegzőben. Mátyás a poharat vigyázza, soká kerül, nehezen várja, Jakab előle elkapja, szomjú torkába felhajtva Kánná menyegzőben. Iskáriótes midőn látja, hogy őtet senki nem kínálja, kapja a' kondért hála adásért, tsak iszik a' Vő legényért Kánná menyegzőben. Adja az Isten mi örüljünk, mikor lakodalmat hirdetünk, jó bor mellett duda nélkül. Bolond tántz és ugrás nélkül Jésust mi ditsérjünk.