Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Folklór az Ördögi kísértetekben
XXXI. 1939. 118.; A Pax Corporishoz és más példákhoz: Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek, III. Budapest, 1931. 421, 431, 457.; A boszorkányperekhez 1. Schräm Ferenc A magyarországi boszorkányperek 1529-1768. Budapest, 1970. L. a Mutatóban: Koponya boszorkány holmijában; Komáromy Andor. Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest, 1910. 266; Népi példákhoz: Illyés Endre: A magyar református földmívelő nép lelki élete, különös tekintettel vallásos világára. Szeged, 1931. 116.; Jankó János. Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. Budapest, 1893. 253.; Csiszár Árpád: Gyógyítás emberkoponyával Beregben. Ethn., LXXVI. 1965. 602—603.; A boszorkányok a szárazság, az ínség előidézésére állatfejet is használtak. A vallomások szerint marhafejet és lófejet is elástak „hogy szárazság légyen". A példákhoz: Kovács János: A kuruzsolás és varázsolás eszközei a szegedi boszorkányperekben. Ethn., IX. 1898. 206-207.] Szereími varázslás 6é£ávaC A hiedelmek, bűbájok sorában rendkívül figyelemre méltó a következő szerelmi varázslás (856): Ha mas ember Leányát, fiat, ho^pyid akarod szoktatni, Bekat tegy egy fazékba hangyas helyre, es el fuss hogy ne hald à sikoltását mikor tsipic à hangyac, mert meg sűketűts^ es tiqpn őtőd nap ot talals^ gereblyét es ve Hat, a^gerebleuel c%ac vond meg a\ kit s^eret^ vtannadfut, A% ve Hau a l c^ac taszítsad, tu e led elfut. Nemde ruttenetes éktelen mesterségéé a% o e rdo e gnec. De rakua ha^ugsagualis, ves^pdelemmelis. A békának fontos szerepe volt a különböző varázsló eljárásokban. Különösen gyakran fordult elő a szerelmi praktikákban. De megtaláljuk a földműveléssel, állattartással kapcsolatos szokásokban is. A preventív és produktív cselekvésekben egyaránt képvisel hasznos és ártó funkciót. A béka a néphiedelemben boszorkányként is megjelenik. A hiedelem szerint gonosz akaratú emberek béka alakját is felvehetik és így állatokat, elsősorban teheneket rontanak meg. A Bornemisza Péter által idézett bűbáj szerelmi varázslás minden bizonnyal közismert lehetett a XVI. században. Több száz év múltán is fennmaradt a népi szerelmi praktikákban. Főbb vonásában azonos szerelmi varázslást Gönczi Ferenc göcseji (Sárhida, Valkonya) gyűjtéséből közlünk: Szent György nap előtt való újhold pénteken fogott levelibékát új, oldalán kilyuggatott, s a gerencsértől Isten nevében (ingyen) kért cseréppohárba tesznek. E poharat hangyatöltésbe, rendesen a vörös hangyákéba helyezik. Három vagy néhol tizenhárom napig otthagyják, mely idő elteltével a békának már csak a csontját találják. Csontvázában van egy villa és egy gereblyealakú csont. Ha az illető azt akarja, hogy valaki szeresse, a gereblyealakú csonttal annak ruháját meghúzza, ha pedig elmaradását kívánja, akkor a villaalakú csonttal megszúrja (Sárhida). Valkonyán Szent György nap előtt fogott zöldbékát az előbb említett módon az új holdat megelőzőleg napfelkelte előtt, lehetőleg más falu határában hangyabolyba helyeznek. Aki erre vállalkozik, az elhelyezés után rögtön elfut, hogy a békának a hangyák csípésétől eredő sivalkodását ne hallja, mert ha hallaná, rögtön megsüketülne. Ha szerencsésen elfut onnan, 7 vagy 15 nap múlva tér oda vissza, midőn a hangyák a béka húsát már teljesen lerágták, s a béka csontvázát haza viszi és újhold vasárnapján a templomban az oltárkendő alá helyezi, hogy fölötte a lelkész misét mondjon. Mise után haza viszi. Ha ezután a békacsontváz fésűalakú csontjával valakit észrevétlenül lesimítanak, az illető azé lesz, akinek szánták.
