Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Folklór az Ördögi kísértetekben

hogy te neked fel indult à te keleueny ed, nám téged megfoktac a^gonos^ Sidoc, fel fes^itettec magas kereset fara, tőuis Coronaual korona^tac, hegyes c^uc^anal őkleltec, vas szeggel s^ege^tec. Im en meg nyomom a% te áldot Ót mély sebeddel, a% en %ent het epessegemmel, \ent lanosnac Ô arany gyúrmeuel A mint meg nyoma s^ui^Maria, a% Ó áldot %ent Fianac, Enis embernec vgy an meg nyomom, WW Istennec Ót mély sebénél, aszpny une Marian a c %ent het épessegeuel, %ent lanosnac ô arany gyúrmeuel A% embert meg neuestem. A% G eléírtáról. Feksifc vala a% egy gèleras ember a% tengernec partyan, oda mené három si(ep siéent aszpny, egyic s^ent Borbalya, masic siéent Ilona aszpny, harmadic, kinec neuet nem tudom: Siéent Ilona aszpny s^edi ki ai(

gèleras as^pnnac ai^geleitat a% Ó béliből, gyomrabol, Ai^ siéent Borbalya aszpny apróra vagdala, à kinec nenet nem tudom, ai§ a% tengerfenekébe hánya, ai( tengerfeneken meg nem maradhata, ot el os^la, el rom la, Ei^ embernec a\ S béliben, gyomrában, hasában, vgy an el oszpllyon. Istennec hatalmánál, bodogAnya paranci(plattyaual. Has fayiasrol. Wram mindenható Isten, mulec egy regős nagy vth, ray ta megyén a\ mindenható wrunc WW Isten, ai( Ő szerető sentinel kerestető siéent lanossal, elő talalanac hetuen hetfele erótelen has falast. Monda ei( si(ot wrunc Isten, houa indultatoc ti ei( regős nagy vton, hetuen het fele erőtelen has falas? Ha engemet ei(en kérdés^ wrunc WW Isten houa indultunc. Minkis el megyunc éjfekete főldnec szintére, áldot ei( testbe, teremtet lélekbe, h urat, gyomrát, Ős^ue háborgatom, piros vérét meg is^pm, szálas h usât meg szaggatom. Ai(t meg hálta áldot wrunc Isten, paranc^ploc en té neked hetuen het erőtelen hasfalas: tőc se méhessé tec el, éjfekete főid spinére, szálas hússal meg ne s^aggassatoc, ai^ en ado tarn testnec, teremtet le le knee hurat, gyomrát, Ősi^ue ne haborgassatoc, piros vérét meg ne igyatoc, tőkis mennyetec ai( tengerbe, tenger főuenyetfelforgassa toc, habiat haborgassatoc, kőuet hasogassatoc. A%t meg hallac el sietenec. hetuen het erőtelen has falas, tengerfüuenyetfelforgatac, kőuet hasogattac. Ei( embernec a\ Ő hassabol, gyomrabol, béliből vgyan ki oszpllyon, romollyon, a\ Ő has falasa. Tardoskeddi Szerencse Benedekné bájoló imádságait közlők elsősorban a formai szempontokat vették figyelembe. Fentebb említettük a verses formában való közlést. A kötött forma, a ritmikus, verses alak alkalmazásával gyakran találkozunk a középkori gyakorlatban és később a folklór hagyományban. Erre mutatnak más népek vonatkozó párhuzamai is. E tekintetben úgyszintén verses emlékeknek tekinthetők a bájoló imádságok mind irodalmi, mind folklorisztikai tekintetben. Nem csak a ráolvasókra, hanem a népköltészetre is kitűnő adalékokat kapunk. Bolgár Agnes a szövegeket epikus részre és ráolvasó formulákra bontva vizsgálja, kiemeli a szerkezeti sajátosságokat és utal a ritmikus szakaszokra, valamint a ráolvasok állandó elemeire. Öt elsősorban az érdekelte, hogy a bájoló imádságok mennyiben illeszthetők a népköltészeti emlékek körébe. Pócs Eva a magyar ráolvasások szöveggyűjteményében formai, funkcionális szempontok szerint az Ördögi kísértetekben megjelent bájoló imádságokat egy kivételével az epikus szövegek közé sorolta. Tudománytörténeti szempontból nem érdektelen megemlítenünk Barna Ferdinánd vélekedését Bornemisza Péter bájoló imádságaival kapcsolatban. Mint emb'tettük, ő közli elsőként mind a nyolc szöveget. A ráolvasásokat a magyarság honfoglalás előtti kultúrájába vezeti vissza. Véleménye szerint Bornemisza bájoló imádságait párhuzamba lehet hozni a Kalevala alakjainak imádkozásaival, varázsló szövegeivel. Ezeket lukunak, azaz olvasásnak nevezik, ami lényegében azonos a ráol-