Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Folklór az Ördögi kísértetekben
Szerződés az ördiöggeC Bornemisza az Ördögi kísértetekben Egy Deac c%alatkű%tatása cím alatt Faust-monda típusú történetet mond el. Egy diák Wittenbergben arany forintokért eladja magát az ördögnek. A szerződést vérével írja alá. Amikor rádöbben tettére, csak imádkozással tudják megszabadítani az ördögtől. Egy Deac Wittembergaba, mikor nagy részegségre atta volna magát, az ördög megyén melle részeges ember kepébe, es egy út íszfc vele, Végre mond: Ad nekem magad, es fogadfel, hogy soha nem nézed az írást, es im olly irast adoc, hogy mikor rea, imez vissza fordult igéket mondod, annyi arany forint hul ki belőle à menyit akarsz Eelfogadgya, es véreuel keze irasat iria, kibe neki kúti magát. Es sokáig hasznát veszi az leuelnec, végre nem törheti, hanem meg nézi mit irtac: Es rut éktelen aszpny ember szerszama, es azfirfiué volt benne, valami vndoc igekcel: Az hogy rea tekint, meg szylesedic, el ijed, es el futamodic, mint ha üzyiec az őrdőgoc, Végre megfogiac, es ki vallya minden dolgát, es imatkozfac érette. De sokat perlőt az ördög az Ö maga irasaual érte, kit ő neki mutogatot, de egyéb nem lattá. Azfis mikor megmondana, hogy mig nála lesz ^ e Z e irasa nem terhet meg, azertis kőnyörgőttec, es ala vetti kûzjkbe, es czattogassa(l) el mulic (810—811). Ez a történet Eckhardt Sándor véleménye szerint — ellentétben Koltay-Kastnerrû - nem kapcsolható a Faust-mondakörhöz, illetőleg Bornemisza fő forrásaként tekintett Manlius könyvéhez, tekintve, hogy Manliusnál így nem fordul elő. Véleményem szerint ez azonban egyáltalában nem zárja ki a Faust-féle mondákkal való kapcsolatot. Közismert, hogy Faust-történetek a XVI. században szerte Európában ismeretesek voltak. Irodalmi művek és népkönyvek egyaránt terjesztői voltak Faust különböző cselekedeteiről szóló elbeszéléseknek. A történetet Bornemisza hallhatta külföldi útjai során és a külföldön, így pl. a Wittenbergben tanuló magyar diákoktól is. Hogy ez utóbbiak terjesztői lehettek a Faust nevével összefüggő munkáknak, hiedelmeknek, jól bizonyítják a későbbi Hatvani-mondák. Ezek nem alakultak volna ki a Faust-i előzmények nélkül. Egy másik történetben Bornemisza az ördöggel való cimborálásról ír. Ezt Rudolf császárhoz kapcsolja, aki a vendégei számára az ördögökkel hozatta az étkeket 1577-ben, éppen úgy, amint később a XVTII. században az ördöngös Hatvani. Egy nihany Czaszproc tartottac ollyakat, kic elő hozjac szem látomást az őőrdÖgŐt soc fele mac es emberec képebe: Nemellyec vendegeket olly etkeckel tartottac, kiket az ŐrdŐgŐckel hozattac sok feiedelmec azfalarol meszunnen. Es azpc talaltakis szplgac kepébe, es soc louakonnis kisirtettek azyduarba, Mint
