Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Folklór az Ördögi kísértetekben

Fecském, fecském Vidd el a levelem, Vidd el a levelem Kis Király Miklóshoz * Kárálj Kis Miklósnak Zöld ágyat vetettem, Zöld ágyat vetettem, Szerelembe estem.] trágár(BaCázs Bornemisza az Ördögi kísértetekben Markalffal együtt említi az úgyszintén egykori népkönyv alakját, Trágár Balázst (Tragar Balas). Bornemisza elítélő véleménye a Trágár Balázs-féle tréfákra is vonatkozik. A vonatkozó rész (839): ... ki a% Barátokhoz ment Király paranczplattyaual, hogy segitczyc meg, Mert ezyrt kel hazudni az Király eülo, es azt feleltec: Fiam, mi nem tudunc hazudni, mond az; Bár à legyen egyic. Eckhardt Sándor az Ördögi kísértetek jegyzeteiben írja, hogy „a Trágár Balázs valami elveszett népkönyvünk lehet, ahol a szerző az Eulenspiegel csínyjeire emlékeztető történeteket állíthatott össze." Úgy véli, a történet rokonai fellelhetők a magyar folklórban. Idevonatkozóan Scheiber Sándor hoz példát egy zsidó anekdotagyűjteményből. Utalást tesz német és távol-keleti párhuzamokra. Az idézett változat: Két gyerek valahogy egy nagy kerek sajthoz jutott. A jóbarátságból csakhamar parázs veszekedés lett. Kié legyen a sajt? — Az enyém, mert én láttam meg! — De én vettem fel a földről! Végre megegyeznek abban, hogy azé lesz a sajt, aki nagyobbat tud hazudni. Éppen akkor egy ősz öreg úr haladt el mellettük és amikor hallotta a két gyerek vitáját, rájuk szólt. — Nem szégyellitek magatokat? Én már hatvanesztendős vagyok és még sohasem hazudtam. A két gyermek összenéz és diadalkiáltásban tör ki: — A bácsié a sajt! A zsidó anekdotának magyar párhuzamai is ismeretesek. Dömötör Sándor közöl egy példát az 1861-es Komáromi kalendáriumból: Bizonyos úr három inasa közül annak, ki legnagyobbat tud hazudni jutalmat ígért. Az első mondta: Életemben soha nem hazudtam! - A másik: Nem is tudok hazudni! — A harmadik végre így szólt: Ök igazat mondanak — s megnyerte a jutalmat. A kalendáriumi példa nyomán feltételezhetjük, hogy az anekdota korábbi gyűjteményből, ponyvakiadványból való átvétel, s a sor eleje nyilvánvalóan visszanyúkk Bornemisza korába. A folklór hagyományban a hazugságversenyek, versenyhazugságok csoportjába tartozik. A hazugságversennyel egy bedehemes játékban is találkozunk. Több példát közöl Kálmány Fajos. A Hagyományok első kötetének egyik változata meglepő hasonlóságot mutat a sajtért való versennyel. Ebben aranyról van szó. Kálmány az anekdotának A szabadságos katona és a ágány címet adta.