Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Folklór az Ördögi kísértetekben

%irâtyfia %is Mifißs A népmesék egyik típusára való utalást vélhetünk Bornemisza Péter Ördögi kísértetek negyedik prédikációjában (757-758 v°): De iay, mi vta hazugságot suga amà rauas% kigyo es Sárkány, a% mi elsó s^uleinc füleibe, es annac helt adanac, a% vta immár c%ac mind ha^ugsagnac halgatasara, es hitsagos mulatságra vagyodnac mindennec fülei, Ti^tatalan es faytalan bes^ednec halgatasara, ha^ug es álnoc tanácsra, hamis es eretnec tanyitasra, rágalmazóé, gyala^oc, fondorloc sugarlasira, tragar es penis^es c^uffiagra, baba bestédre, álnokul költőt fabulákra, Király fia kis Miklósról, Poetac Óriásiról, Apolloniusrol, es egyéb hitsagrol, virág es szerelem enekec halgatasara, "Lant, Sip, Dob, Trombita szóbeli hayia huyiara, es temeny e%er c%ac%ogasokra. A Királyfia Kis Miklós meséje Solymossy Sándor szerint a Táltospárbaj és tejfürdő típusba tartozik (AaTh. 328. Bence Nagy 328. I.), amelynek keleti párhuzamait részletesen kimutatja. A mesei cselekmény bennünket Bornemiszával összefüggésben kevésbé érdekel, mivel tőle a mai hős nevén kívül semmit nem tudunk meg, csak ez esetben is az elítélő hang nyilvánul meg az „álnokul költöttfabulákról". A név közmondásokban, szólásokban, beszédfordulatokban élt tovább évszázadokon. Jelentéstartalma közismert letetett. Erre mutat az, hogy levelezésben is előfordul. Királyfia Kis Miklósra való hivatkozás a tárggyal összefüggésben az olvasó számára nyilvánvalóan példázatként, a mondanivaló nyomatékosítójaként szolgált. Idevonatkozóan idézünk egy levélrészletet. A levelet 1591-ben keltezték. A Zichy-család zsélyi levéltárában maradt fenn. Mai helyesírás szerint: Uram megbocsáss, hogy biztomban kegyelmednek kellettek nagy bosszúságomról és háboruságimról panaszkodnom, mert tudom, ha akarod urunknál könyörgésemben nagy segítségben lehetsz, kit ha Uram cselekedd velem, ide jártában királyfia kis Miklósként, az mint gyermekkoromban hallottam beszédben, meg igyekezem szolgálnom, én nem leszek háládadan szolga barátja kegyelmednek jó törekedéséért. A szövegkörnyezetből kitűnik, hogy a levélíró, bizonyos Kereki János segítséget kér a címzettől, Tatai Istvántól, akinek a közbenjárásáért a szolgálatát ajánlja fel, úgy mint Királyfia Kis Miklós. Ebben az összefüggésben a mesei hős neve pozitív értelmű. A névvel kapcsolatos jelentésváltozásra több példa mutat. A variálódás napjainkig megfigyelhető. A közmondások, szólásgyűjteményekben Királyfia Kis Miklós már szinte a kezdetektől szerepel. Csak néhány példára utalunk. Baranyai DecsiJános Adagiorumában (1598) így olvassuk: Fabula Milesia Király fia Kis Miklós beszéde. A későbbi gyűjtemények hasonló formában közkk (Szenei Molnár Albert, 1604.; Pári^ Pápai Ferenc, 1708.; Kis-Vic^ay, 1713.; S^irmay, 1805. stb.). Talán nem érdektelenek a XIX. századi közmondásgyűjtemények adatai. Ezek Dugonics András Magyar példabeszédek és jeles mondások c. gyűjteményére (1820) utalnak, mint forrásra. így pl. Erdélyi János közmondások könyvében (1851) a 4515. szám alatt a következő mondás áll: Királyfia Kis Miklós beszéde. Magyarázatul írja: Dugonics szegedi finek írja, tulajdonképpen István, de hagyományilag Miklós. Ritka ékesszólásáért nevezték így. A reformációt akarta bevinni Szegedre. Ballagi Mór más szavakkal, de lényegében ugyanazt a magyarázatot adja: Ez a Kis Miklós első volt, ki a reformátiót Szegedre be akarta hozni, s oily jeles szónoki tehetséggel bírt, hogy hatalmas beszédére nézve kis királynak vagy királyfinak nevezték el. Palkó Péter rozsnyómegyei áldozár 1864-ben kiadott gyűjteménye szerint a név a közmondásokban bátor beszédű, ékes beszédű egyént jelöl.