Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

Az idézetből sejthető, hogy az előadott darabok vulgárisak lehettek. A bábosok olyan jeleneteket mutattak be, amelyek népi tradíciókban gyökereztek és kielégítették a hagyományokon alapuló igényeket. A magyar dramatikus játékok vizsgálata jól bizonyítja, hogy a harsány nevetésre való törekvés a népi játékok, komédiák és paródiák egyik fontos célja. A bábjátékok két közkedvelt figuráját említjük meg: PaprikaJancsit és Vité^ Lászlót. A két elnevezés gyakorlatilag egy figurára vonatkozik. Voltaképpen népi hős mindkettő más-más névvel. Akár mesei alakoknak is tekinthetők. Paprika Jancsitól tömör jellemzést kapunk: „Ravasz és falánk fickó, szemtelen, tekintélyt nem ismer; durva, sokszor trágár humorú, de alapjában véve jószívű, a szegények és elnyomottak barátja, a felsőbbség (zsandár, éjjeliőr, rendőr, ördög, boszorkány, halál) könyörtelen elpáholója."

21 Híressé vált társai közül az orosz Petruskát említjük itt. A Petruska-játék a vásárok rendkívül kedvelt mulatságai közé tartozott. A játék mindenütt ismeretes volt Oroszországban. Jeleneteiben népi példákon alapult, s ugyanakkor visszahatott a népi játékokra is. Gorkij szerint Peíruska a világfolklór egyik legeredetibb, legtökéletesebben megformált alakja. Olyan ő is, mint nemzetközi társai. Vidám, csintalan, élcelődő legény, aki állandóan a köznapi élet szabályaiba ütközik, de senkitől sem fél. Elbánik némettel, tatárral, zsandárral és mindig győztesként hagyja el a küzdőteret.

22 A népi játékok vizsgálata során felvetődik az a kérdés, hogy vajon volt-e valamilyen hatása a vásári bábjátékoknak a magyar hagyományra. Ehhez kellő alapul a vásári bábszínjátszás nagyszámú korai anyagának a vizsgálatára lenne szükség. Ez egyrészt megmutatná, hogy a bábjátékosok felhasználtak-e, illetőleg milyen népi elemeket használtak fel a játékok jeleneteihez, másrészt pedig történt-e „alászállás", valamilyen jelenet vagy figura felbukkan-e a néphagyományban. A magyar bábtáncoltató betlehemezés különösen alkalmas lenne ilyen összehasonlító elemző vizsgálatra. Ha igaz az állítás, amely szerint az élő szereplőkkel való betlehemezés a bábtáncoltató betlehemezésre vezethető vissza,

23 akkor joggal gyanakodhatnánk arra, hogy (az egyébként is idegen eredetű) bedehemes játékok a vándor bábjátékosok közvetítésével kerültek hozzánk, vagy legalábbis az átvétel, elterjedés egyik útjaként ez is elképzelhető. Ezt a feltételezést alátámasztja a német, a lengyel és a keleti szláv bábos bedehemezés. Az orosz vertyeptől tudjuk, hogy a bábokkal bemutatott játék az élő szereplők repertoárjába is bekerült. Ettől függedenül is azonban az orosz betlehemes játék, a vertyep jól bizonyítja a vándor bábosok szerepét a játék elterjesztésében, népivé válásában. A vertyep nagy területen ismeretes volt Oroszországban. Leginkább Ukrajnában és Fehéroroszországban (ahol betlejka volt a neve) terjedt el. Ukrajnában már a 17. században ismerték, s a 18. század folyamán eljutott Szibériába is. Lengyel földről vándorolt a délnyugat-oroszországi területekre, s majdnem egy időben jelent meg a s^ppka-vú. A nyugat-európai országok vándor bábjátékosainak világi és egyházi tematikájú játékai a vertyepben sajátos kapcsolódást eredményezett. A bábszínházat alkotó „láda" két szintjén történt a bemutatás. A felső szinten vallásos tárgyú jeleneteket mutattak be, ahol látható volt a kisded Jézus, a napkeleti bölcsek, királyok, Heródes stb. Az alsó játéktérben a mindennapi életből vett komikus, szatirikus, profán jeleneteket játszottak. A színen parasztok, bárók, cigányok, katonák, rendőrök stb. jelentek meg. Az előadás szövegét gyakran dalbetétekkel színesítették. A jeleneteknek vígjátéki jellege volt, s nagy népszerűségnek örvendett a közönség körében. A vertyep erősen hatott a karácsonyi és az újévi ünnepek alkalmával bemutatott maszkos vígjátéki jelenetek egész sorára.

24 Mindezek a példák nagymértékben valószínűsítik az alászállási folyamatot szerte az európai népek körében, s így különösen hangsúlyozható a vándor bábjátékosok és más mutatványosok hatása a népi játékok jeleneteire és alakjaira; szerepük a közvetlen átadásban és nagy területen való elterjesztésében.