Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

A betlehemes játékban is előfordult a török. Ismeretes olyan variáns, amelyben a bedehemet vivő játékosnak török volt a neve.

10 A török megjelenítése leggyakrabban a lakodalmi szokáskörben fordult elő. Többnyire nem egy, hanem több török alakoskodó jelent meg a lakodalomban. Az alföldi lakodalmak népszerű alakjai voltak. Számos emlék, feljegyzés maradt fenn a játékukról, szereplésükről. A kutatók érdeklődését különösen felkeltette az ún. törökös tánc, amit az alakoskodók megjelenésekor táncoltak. A török alakoskodók hívatlan vendégként érkeztek a lakodalomba. A gazdától vagy a vőfélytől útlevél bemutatásával kértek engedélyt a bemenetelre. A török viseletre jellemzően turbánt tettek a fejükre. Bő ruhájuk alá párnákat dugdostak, hogy alakjukat terjedelmesre növeljék. Nőnek öltözött maskara is volt közöttük, akivel táncoltak, illetőleg a vendégeket is táncra kérték. Kunszentmiklóson (Pest m.) a török maszkos játékosok egyesével körbehaladó ugrós bokázó táncot jártak. A jelenetük a tánccal befejeződött; megvendégelték őket, s azután eltávoztak.

11 Békésben a törökbasának nevezett játékos piros színű ruhát húzott fel. Úgy alakították, hogy földig érő buggyos nadrágja legyen. Szalmával kitömködték, hogy kövérnek látszódjon; pocakjának egy párnát tettek. Kendőkből turbánt csináltak a fejére. Arcát bepirosították, kenderszöszből szakállt ragasztottak. Többnyire nem egyedül, hanem más genre-figurával ment a játszás helyére. A lakodalomban a menyasszonyra alkudozott, mondván, hogy az még hiányzik a háreméből. Mivel a vásár nem sikerült, ijesztgette a vőlegényt, hogy ellopja tőle a menyasszonyt.

12 A török figurával kapcsolatban sajátos szokást gyakoroltak a múlt században a miskolci lakodalmakban. A játék ún. bolondbíráskodás (1. ott) körébe tartozik, amelyet a néprajzi szakirodalom kakasütés, kakasnyakvágás néven ismer. A szokás maszkos szereplői közül kettő törököt alakított, s az egyik feladata volt a halálos ítélet végrehajtása.

13 A török megjelenítésének szokásalkalmai közül megemlítjük még a disznótort. Ez a dramadkus játékok egyik fontos alkalma volt országszerte. A maszkos alakoskodók különböző teriomorf és antropomorf szerepben jelentek meg. Ersekvadkerten (Nógrád m.) lovat, kecskét, farkast, gólyát, menyasszonyt, vőlegényt,papot, törpét, huszárt alakítottak, s ezek között kapott helyet a török basa is.

14 Az alföldi falvak disznótori szokásainak is kedvelt alakja volt.

15 Jelentős helyet kapott a török alakja a szokásokat magyarázó orális hagyományban is. Ide vonatkozóan Dömötör Tekla kutatásaira fentebb már utaltam. Itt csak néhány példát említek, amely a törökkel kapcsolatos hagyománykör gazdagságát úgyszintén jól mutatja. A magyar néphagyomány számos népszokást hozott kapcsolatba és magyarázott a törökök magyar területen való egykori uralmával. így pl. a hajdúszoboszlói (Hajdú-Bihar m.) szilveszteri kolompolás, zajcsapás, „tüzes" nyíllal való lövöldözés egy török támadástól való megmenekülés emlékeként él a szokást gyakorlók tudatában. Néhol a húshagyókeddi kolompolást is a törökök elűzésével hozzák kapcsolatba. Ugyancsak a törökök feletti győzelemmel magyarázza a szájhagyomány a zalaegerszegi (Zala m.) húsvéti határjárást. Az ellenség zajjal, lármával való elűzésének hiedelmével magyarázzák a mohácsi délszlávok (sokácok) a farsangi busójárás szokását is. Az említett példákban a törököket nem személyesítik meg, azonban a szokást gyakorlók számára lényegében „jelen vannak", s a szokás a hagyomány éltetői, mozgatói. Valójában szinte fontosabb tényezők, mint azokban a játékokban, amelyekben őket az alakoskodók megjelenítik. A törököket ténylegesen megjelenítő dramatikus szokásokban a hangsúly nem minden esetben a törökökön van, olykor csak epizódszerepet kapnak és a szokás egésze nem kapcsolódik a török hódoltság emlékéhez. A hajdúszoboszlói szilveszteri felvonulás és a zalaegerszegi húsvéti határjárás hagyománya mögött a törökök egykori magyarországi uralma húzódik meg. A szokás, a hagyomány éltetője tehát a törökkel kapcsolatos helyi monda. Nem lehet kétséges, hogy mind a hajdúszoboszlói szilveszteri kongózás, mind a zalaegerszegi húsvéti határjárás a helyi hagyományban fennmaradt