Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.
A zsidó megjelenítésére a magyar dramadkus szokáshagyományban nagyszámú példa ismeretes. A felvonulós szokásokban és a szobai jelenetekben egyaránt előfordul. Alakja felbukkan a legkülönbözőbb alkalmakkor, a fonóbeli játékokban, a farsangi és a szüred felvonulás menetében, a munkaalkalmak játékaiban és a lakodalom alakoskodói között. A zsidó a naptári ünnepek egész sorában a bedehemes játékokban kapott helyet. Rendkívül figyelemre méltó, hogy a bedehemes játékok zsidó szereplője annak ellenére, hogy meghatározott személy — Heródes — nem egyénített alak, hanem olyan figura, aki a zsidóról kialakított típusnak felel meg és akinek a játék menetében szórakoztató funkciója van. Azokban a változatokban, amelyekben Heródes a zsidók királyaként jelenik meg, tréfálkozó, jóindulatú alak. Az öregjuhásszal folytat tréfás párbeszédet, 8 sőt, ismeretes olyan változat is, amelyben pozitív személy: imádni akarja Jézust. 9 A komikus színben feltüntetett zsidókra a passiójátékokban is vannak példák. 10 Minden bizonnyal ezek népi megfelelőjével találkozunk a bedehemes játékokban. Erre különösen jó példaként említhetünk egy karácsonyi játékot, az ún. csillagjárást a Zempléni-hegység egyik falujából." Ebben önálló szerepet kap a zsidó (olykor két zsidó), akinek az öltözetében a házaló kereskedőt, táncjelenetében és pajzán beszédében a farsangi fonók zsidó alakját, a szereplőtársaival való tréfálkozásában pedig a bedehemes játékok öregének sajátos keverékét látjuk. Nyúlbőrből készült álarcot visel. A maszkon hosszú orr, piros szem- és szájnyílás látható. A játékos fején tollseprűvel díszített ócska kalap van. Öltözete használt ruha, hosszú kifordított kabát, rongyos nadrág. Derekán vagy a vállán szalmakötél, amelyen kolomp és kulcs lóg. Vállán tarisznya, hátán hátizsák, amelyben lyukas, rossz fazekak vannak. Szerepe szerint a csillagos játékban ő a tréfamester, az egyik profán világi alak. Szerepbeli megjelenésekor a külsejével és a beszédével komédiává alakítja a jelenetet. A szolgabíró hívására nagy jajgatással érkezik. Úgy tesz, mint aki nem tudja, hol van. A zsidók táplálkozására jellemzőnek tartott fokhagyma és vereshagyma összerágására, Kóbitól és Zátitól való elbúcsúzására kér engedelmet, majd amikor megtudja, hogy a gyermekét kellene Heródes elé vinni, értedenséget mímel és azután Heródesnek támad: „Nem tudod, mit tartalmaz az ötödik parancs? Az én támatámban járni, ne ölj, ne lopj, amit elloptál, oda vissza ne tedd. Nem elég, hogy sok zsidó gyereket megöltél, vérét kiontottad? Ezért a frász törjön ki! De ne haragudj, felséges király, itt az északi részemben (a fenekét mutatja) nő a tobák, szívjál!" A párbeszéd hasonló hangnemben folytatódik. A zsidó ugrál, forgolódik, obszcén szavakat is mond, a szolgabíró rámordul, de ő visszavág: „Még sehol senki nem mondta nekem, hogy ne mozogj zsidó, csak ilyen ricbiznyik ember mondja nekem, hogy ne mozogj, zsidó. Most elveszem Szluhedit, Háncsukat, Marcsukát, fogunk szépen ikhelni." Zagyvalékos szöveggel koituszra utalva fejezi be a jelenetét és közben az ének alatt a nőkkel tréfálkozik, a jelenlévőket nevetésre ingerli: „Szojlem, kojlem, ikhele, gyere padra Hancsu te." Ebben a csillagos játékban a zsidómaszkos szereplő komikus alak. És mint ilyennek, bizonyos lehetősége van a szabadabb szóhasználatra és véleménynyilvánításra. A szolgabíróra mondott lekicsinyítő jelzővel némileg kifejezésre juttatja az emberek érzelmeit a hatalom képviselőjéről. Ehhez hasonló megnyilvánulással több játékban is találkozunk. Más népek karácsonyi játékainak világi figurái között is megjelenik a zsidó alakja. A német passiójátékok kedvelt figurája volt a vándorkereskedő) 2 aki minden bizonnyal zsidót jelenít meg. A német karácsonyi játékokban a zsidó nem bibliai személy, hanem a kereskedelem tipikus alakja. 13 Egyedül csak Heródes az, aki a játékokban „ellenszereplőként" van jelen. 14 A zsidó megjelenítését legjobban a lengyel vallásos játékokban figyelhetjük meg. A lengyel bábos betlehemben számos világi személy került színre, mint pl. az asztalos, cipész, s ^ a ^°\ favágó,
