Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

ismeretes. Az alföldi szlovákok lakodalmában gyakori volt a borbélyjáték. Az északi magyar területen élő szlovákoknál a farsangi hagyománykörnek volt jellegzetes játéka. Figyelemre méltó, hogy néhol az asszonyok farsangi mulatságának éppen a borotválás volt a fő attrakciója. A férfinak öltözött női alakoskodók házról házra járva igyekeztek a férfiakat a fentiekhez hasonló módon „megborotválni", amely műveletért adományt kaptak, s amit az esti asszonymulatságra fordítottak.

4 A szepesi szlovákoknál is az asszonyok borotváltak. De a gömöri szlovákok lakodalmában a férfi alakoskodók között jelent meg a borbély, aki éppen úgy borotvált meg egy pácienst, mint a magyar társa.

5 A szláv hagyományból megemlítjük még a kárpátaljai ukránok sajátos halottvirrasztási szokását, amelyben egy öregnek nevezett alakoskodó egy játékost fakéssel borotvált és a nyakát „elvágta".

6 Sinj vidékén a horvát farsangi maszkos játékok egyik jellegzetes alakja a borbély.

7 Ezt az alakot ott találjuk a bolgár kukeri-játékban is.

8 A magyarokkal együtt élő németek szokásaiban az említettekkel szintén megegyezik a borbélyjáték. Néhol farsangkor, másutt lakodalom alkalmával jelent meg a borbély alakoskodó. Ez utóbbira már a múlt század végéről vannak adatok.

9 Itt a rítus összefüggések miatt föltétlenül felhívjuk a figyelmet arra a német céhszokásra, amelyben a mesterlegénnyé avatás próbatételei között szerepel a borotválás.

10 A borbélynak öltözött személy foghúzó feladatot lát el, amely szerep ezt a játékot minden kétséget kizáróan az avatási rítusok körébe sorolja. A pácienseit fakéssel borotváló borbély a burgenlandi farsangi maszkos alakok között úgyszintén megjelent.

11 A Karlsbad környéki németek körében a maszkos alakoskodók egyike ugyancsak a borbély, aki faborotvájával igyekezett az embereket megborotválni.

12 Nemcsak a népi játékokban, hanem az iskoladrámákban megjelent a borbély. A Bacchus című iskoladrámában, amelyet Sátoraljaújhelyen mutattak be 1765-ben farsang utolsó napján, az egyik szereplő a borbély, aki doktori, azaz orvosi funkcióban lép elénk. „Én teljességgel, hogy doktor volnék, nem mondhatom, az én professióm calvinisando mindaddig cseh borbély, de mindazonáltal ami akár belső, akár a külső nyavalyát illeti a leghíresebb párisi doktornak sem cedállok, mert az anatómiát mind a pataki, mind a döbröczönyi mester keze alatt frekventáltam." A borbély-orvos komikus népi bohózati alakká való átalakulását mutatja játékbeli megnyilvánulása, amikor a gyógyításra tanácsot ad. „A pintes boroskorsó soha páciens szájától el ne szakadjon, hogy a tüskésdisznó az ő hasában szüntelen úszkáljon."

13 Hasonló figyelemre méltó egy 1770-es években bemutatott iskoladráma, amelyből szintén világosan kitűnik a borbély orvosi funkciója, doktor szerepe: Vesszen meg a' véred én azt meggyógyítom Artériád vagy más eredet meg nyitom Kínlódjál Phtysisben róllad el hárítom Halálos sebedet flastrommal lágyítom. Légy rühes, ótvaros, franzus meg gyógyítlak Hurutból, náthából süllyből ki tisztitlak Köszvénytől tsak hamar lábadra állítlak Beteg ágyból könnyen tántzba igazídak.