Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

orvos közli a násznéppel, határozottan állítva, hogy a vőlegény a szerelmi életre megfelel és a menyasszonynak rövidesen gyermeke szüledk.

3 Másutt (pl. Zagorjeban) egy játékos a násznép előtt betegnek tetted magát. Ordít, jajgat, siránkozik, hogy mindene fáj. Megjelenik az orvos, aki tüzetesen megvizsgálja a beteget. Hallgatja a szívét, mellét, vérnyomást mér stb. A gyógyítás eredménytelen, a beteg meghal, azonban a falloszát (kukoricacső) kidugja a takaró alól és mint élő, mindig működő, a termékenységet, az életet továbbvivő testrészt mutatja az élőknek.

4 Balkáni területeken széles körben ismeretes, hogy egy szereplőt megölnek, akit egy másik szereplő, az orvos-kuruzsló feléleszt.

5 A bolgár kukeri-)axék egyik alakja az orvos. Szerepe szerint azoknak a résztvevőknek a segítségére siet, akit a kuker-ek üdegelnek és betegséget vagy halált szimulálnak.

6 Az orvos a görög népi játékok gyakori szereplője. Thesszalia keled területéről való példák szerint a karácsony és vízkereszt közötd időben az álesküvői menetben a doktor szerepe az volt, hogy a gyakran elájuló menyasszonyt meggyógyítsa, életre keltse.

7 A magát halottnak tettető személy felélesztésére, az álbeteg meggyógyítására a görög játékokban mindenütt az orvos tesz kísérletet. Megvizsgálja a pácienst, a hozzátartozóknak tanácsokat ad és elfogadja a honoráriumot. A játékok többségében a menyasszony az álbeteg, de gyakran egy férfi tetteti magát halottnak, akit az orvos kelt életre. A látszathalál a valódi halál profüactiuma, az ébresztési aktus pedig a gyógyítás terapikus praktikáinak szatírája.

8 A román dramatikus játékok állatmaszkos jeleneteiben szerepel a doktor, aki a kecskét vagy a medvét támasztja fel. Gyakran ennek az alaknak öreg a neve. Némely medvés játékban az állat a tánctól kifáradva összeesik. A medvés ember megoperálja: felvágja a hasát, eret vág rajta. A medve megkönnyebbülten éled fel és a játékosok a nézőkkel táncolnak.

9 Az ún. hóka-játékban az orvos-felcser kukoricaszárral ad injekciót. Ott található a legtöbb szobai és felvonulós játék szereplői között.

10 Az orvos, kuruzsló, varázsló alakja széles körben előfordul a Kárpát-medence népeinek hagyományában.

11 Különösen nagyszámú párhuzamot találunk a kárpátaljai rutén és tovább általában a keleti szláv népi színjátszásban. Az orosz népi színjátékok orvos-kuruzsló alakjával részletesen foglalkozik Warner, EHzabeth. Tanulmányában áttekinti a teljes színjáték-repertoárt és megállapítja, hogy az orosz népi játékok orvosa részt vesz az újévi és a tavaszi termékenységi játékokban, amelyekben a kecske, ló, bika vagy valamilyen antropomorf alak halálát és feltámadását jelenítették meg. A komikus közjátékok központi figurája volt. Ezeket a jeleneteket a darabok felvonulásainak szünetében mutatták be, de a félhivatásos és az amatőr csoportok körében önálló játékká váltak. Állandó szereplője a vertyep-ntk és a Petruska-nak. Megjelenik a karácsonytól újévig terjedő időszakban bemutatásra kerülő maszkos játékokban is. A nagyobb, összetettebb színjátékoknak, pl. a Maximilian car-nak és a Lodka-nak is fontos szereplője.

12 A jelenet a doktor monológjával vagy a beteggel való párbeszéddel kezdődik. Részlet egy változatból: - Te ki vagy? — En vagyok az orvos-doktor a kőhíd alól való ördögpatikus. Kelést, tályogot meggyógyítok. Hozzám saját lábukon jönnek, de vissza már szánon viszik őket. Hát neked mi fáj, a fejed, a halántékod? - A halántékom. — A halántékodat satuba kell szorítani, fejedből lepényt csinálni, ajánlatos a patikusnak egy kis vodkát hozni.

13 Az orosz játékokkal kapcsolatban figyelemre méltó, hogy az orvos rendszerint idegen nemzetiségére, külföldi körútjaira Angliában, Hollandiában, Itáliában stb. szerzett tudományára hivatkozik. Ismeretes olyan közjáték is, amelyben az orvos cigány, lengyel vagy francia.

14