Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

Az eddigi kutatások eredményének fényében úgy tűnik, hogy a román néphagyományban az az állatmaszkos alakoskodó, amelyet a fentiekben turka néven írtunk le, az esetlegességtől, a szórványos példáktól eltekintve elsősorban Erdély területén és a magyarországi románok körében ismeretes. Hangsúlyoznunk kell, hogy az alakoskodónak a szokásban elfoglalt szerepe alapján vonatkoztathatjuk ezt a turka típusú állatmaszkoknak erre a variánscsoportjára. Az erdélyi és a magyarországi román néphagyományban a turka állatmaszkos alakoskodó a karácsonyi-újévi kolindálás fontos szereplője. Olyannyira, hogy maga a vallásos tartalmat hordozó szokás az állatmaszkokról kapta a nevét. A turka a koknda szövegek elmondása után lép színre és ugyancsak hangsúlyoznunk kell, hogy a szokásokban, mint egyetlen állatmaszkos alak, centrális helyet foglal el. Valójában az ide tartozó hagyománykörnek a turka a fő alakja, a főszereplője. A román népi színjátékokról írt kitűnő tanulmányában Vrabie, Gheorghe a turkajárásban a szokás záró aktusára helyezi a hangsúlyt és abban a drámai mozzanatokra fordítva a figyelmet, a következő fontosabb részeket emeli ki: 1. A turca lakomája, karácsony harmadnapján, amely alkalommal mindkét oldalán egy-egy leány ül. Utolsó tánca után a turca a maszkot leveszi. 2. A turca halála. Újév napján a turkajárás résztvevői előtt a turca ismét táncol, majd a mosulde turca (a turkajárás öregnek nevezett szereplője) lelövi. 3. megülik a turca halotti torát. Ezen a lakomán a „meghalt" turca helyét üresen hagyják.

58 A szokás eme mozzanatai jól igazolják, hogy a turka típusú állatmaszkos jelenetekben az ide tartozó variánsokat külön kell választani és a figyelmet az állatmaszkra, illetve az általa megjelenített állatra kell irányítani. A szokás egyes elemei a funkcionális vizsgálatok során különböző magyarázatokra nyújtottak lehetőséget. A számos értelmezés, eltérő eredmények ismertetésére s értékelésére most nem térünk ki. A rendkívül szövevényes, szerteágazó problémakörből csak utalok arra, hogy a turka állatmaszkos alakot a napkultusszal hozták kapcsolatba és e magyarázat során a szarvassal, a farkassal, mint a solaris istenségek megszemélyesítőivel.

59 Azokat a játékokat, amelyekben a turca a mos-sal (öreg ember) szerepel, a halottkultusz körébe kapcsolják.

60 A turkajátékot azonban többnyire ősi termékenységi rítusnak tekintik a kutatók, amely magyarázaton a turca-nak a szántást szimbolizáló szokással -plugusor— való kapcsolata adja az alapot.

61 Úgy gondolom, hogy a problémakör lényeges pontja a turca-nak a capra-val, tehát a kecskével való kapcsolata. Utaltam arra, hogy a nagy területen elterjedt capromaszk formájában azonos a tur(éömaszkkal. A capra egyértelműen a háziállatot jelöli, amíg a turca a néphagyomány szerint pontosan meg nem határozható állatra vonatkozik, s az értelmezésében a kutatók is különböző véleményeket képviselnek. A román nyelvterületen a capramaszk Moldvában igen elterjedt. Az újévi felvonulós szokásoknak rendkívül kedvelt alakja. A játékoknak többnyire nagyszámú — gyakran harminc — résztvevője van, A kecske kíséretében vonuló szereplők felöltöznek különböző állatmaszkba, mint pl. medve, farkas, róka, daru, kakas, páva, ló és igen változatos antropomorf maszkba, mint pl. öregember, öregasszony, cigány, görög, ko%ák, kereskedő, s^er^etes, tcsandár, katona, menyasszony stb. A helységen végigvonulnak, s a házak előtt megállva köszöntőt mondanak. Az esetek többségében a csoport vezetője, aki nem visel maszkot, mondja el a köszöntőt. A köszöntő befejezése után a csoport tagjai a kecskét körbefogják, s az a kör közepén táncol, gyakran a medvével együtt. Groteszk táncukon és mozdulataikon a nézők jól szórakoznak. A kecske játéka apró, egy helyben való ugrásokból, fordulatokból áll, miközben a faállkapcsot csattogtatja. A többi szereplő rigmusok kiáltásával, tánccal szintén bekapcsolódik a kecske játékába. A cigány alakoskodó jósol, a kereskedő árulja portékáját, mások bűvészkednek, ugrálnak, fára, kerítésre másznak stb. A szereplők a játékukért és a köszöntőért a gazdától és a nézőktől pénzt kapnak.

62