Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

Az ítélkező játékok lakodalmi változataiban rendszerint egy személyt - a lakodalom vendégei közül - választ az elítélt, a rab szerepére. A példák szerint kezét, lábát, derekát szalmakötéllel körülcsavarták, fejére egy sisak formájú összekötött zsúpcsomót tettek, kezét-lábát kerékkötő lánccal megkötözték. Néhol választottak mellé feleségül egy férfit, akit rongyos női ruhába öltöztettek. A menet élén ment a hóhér, aki a kezében egy kardot (a kendertiloló ütője) tartott. Utána egy vasvillás őr, azt követte az elítélt és a felesége. Mellettük kétoldalt férfiak haladtak kendőkkel díszített gereblyével, kaszával és favillával. Kísérte őket a cigánybanda, egy dobos, gyermekek, leányok, legények és menyecskék. Zeneszóval haladtak utcáról utcára, majd a falu piacán vagy egy tágasabb téren megálltak, ahol az elítéltet a hóhér „kivégezte". A rab szemét bekötötték, fejéről a szalmasisakot levették s letérdepeltették. A fejére egy hamusfazekat tettek. Ezt a hóhér a tiló-kardáú leütötte: lefejezte. Ekkor az elítélt mintha meghalt volna, eldűlt. Rátették egy trágyahordó saroglyára, s bevitték egy kocsmába, ahol halotti tort ültek. Ott a halott életre kelt, s ő fizette a tor költségeit.

2 A játék fő attrakcióját kétségkívül az ítélet végrehajtása adta. Nagy érdeklődést kapott a bírósági tárgyalás is. A rabot többnyire lopással vádolta az álbíróság, amelynek a szereplői voltak: főbíró, bíró, ügyvéd és vádló. A bírósági ceremónia gyakran hosszan eltartott, s az improvizált beszédeken — vádon, védekezésen - a nézők jól szórakoztak. A főbíró a rabot halálra ítélte. A fejére egy cserépfazekat tettek. Kivezették a házból. A rabot az egész násznép muzsikaszóval kísérte a vesztőhelyre, az udvarra vagy a kert végébe. A főbíró letérdepeltette a rabot, újra kihirdette a halálos ítéletet, s jelt adott a kivégzésre. A hóhért alakító legény a rabot kivégezte: a cserépfazekat egy bottal leütötte a fejéről.

3 Néhol a halálos ítéletet a szobában „hajtották végre". Az összekötözött rabot a mestergerendára húzták, vagy a szoba közepén letérdepeltetve a fejére tett cserépfazekat szétütötték. A „meghalt" játékos felett temetési szertartást celebráltak. Az álhalott szájába bort töltöttek (olykor vízzel leöntötték) és életre kelt.

4 A magyar ítélkező játékok néhány változatában nem embert, hanem állatot ítéltek halálra, s azt ténylegesen kivégezték. Egy múlt századi közleményből korai példaként áll előttünk Miskolcról egy sajátos lakodalmi szokás, a kakas elítélése és megölése. A lakodalom napján a férfiak egy csoportjának a feladata volt egy kakas vezetése a násznép előtt, a templomi szertartás után ítéletet tartani felette, s azután kivégezni. Mint a leírásból kitűnik, a szereplők között sok álarcás volt. Két ember veres ruhába töröknek öltözött, fejükön török turbány ékeskedett, kezükben pedig kivont éles kardot tartottak. A kakas orrlyukán keresztül egy vékony szalagot húztak. A szalagot, mint egy gyeplőt, egy ember, a kakasvivő tartotta, s aki az állatot maga előtt hajtotta. A kakast megelőzte az álarcások csoportja. A kakas mögött pedig közvetlenül a két turbányos török, őket követően cigányok és a násznép haladt. Az esküvő alatt az alakoskodók a templom ajtaja előtt maradtak. A szertartás után a násznéppel együtt felkeresték a város főbb tisztviselőit: az alispánt, a szolgabírót, a város bíráját stb., s azokat verssel köszöntötték. Útközben a cigányok zenéltek, az alakoskodók karikással pattogtak, s különféle dévaj verseket mondtak. Hosszan tartó köszöntések és mókázások után a lakodalmas házhoz tértek. Mielőtt a mulatság elkezdődött, a kakas fölött törvényszék ült össze. A kakast a törvénybíró elé állították. Az alakoskodók csoportjából egy személy mint vádló állt elő, aki felsorolta a kakas bűneit. A legfőbb vád az volt, hogy a kakas anyjával és leányaival szerelmeskedett, valamint az, hogy sok feleséget tartott. A törvényszék a kakas bűnét súlyosnak találta, szigorú büntetéssel példát akart statuálni, ezért elrettentésül a kakasra kimondta a halálos ítéletet, és elrendelte az ítélet azonnali végrehajtását. A kakas nyakát a szalagnál fogva meghúzták, és az egyik töröknek öltözött alakoskodó éles kardjával lemetszette a kakas fejét.

5 Néhol egy sajátos kontaminált változat szerint állatot alakító szereplő volt a vádlott. A játékos fejéhez erősített szarvakkal szarvasmarhát alakított: geca volt a neve. Szalmakötéllel vezették. Hentesnek öltözött játékosok kísérték, akik az állatot megölték: a szarvakat leütötték a játékos fejéről.

6