Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

kapcsolatok és összefüggések kérdéseit. E témakörök két tudós kutatójának, Mannhardt, Wilhelmnek

1 és Frazer, James Georgnak

2 az egész életművét az a gondolat hatja át: az emberiség szokásai, játékok, maszkok, a néphagyomány összes jelensége, rítusok, varázscselekvések stb. hogyan alakultak ki, és mi állott a rendkívül szerteágazó folyamat elején. Évszázadokat, évezredeket kellett átívelni, korokat és népeket összekapcsolni. A párhuzamok meglepő eredményeket mutattak. A nagyszámú formai hasonlóság az újkori európai szokáselemek és az antik kultuszok a természeti népek mítoszai között, felbátorította a kutatókat arra, hogy sok mai szokást funkcionális tekintetben is azonosítsanak évezredekkel ezelőtti rítusokkal, mágikus tevékenységekkel és különböző kultuszbeli jelenségekkel. Az ilyen vizsgálat még elméletileg is sok buktatót rejt magában. Az etnológiai kutatások eredményei azonban jól bizonyítják, hogy a legmerészebb következtetések és elméletek is milyen jelentős lépéssel járulnak hozzá egy-egy probléma megoldásához. Az alapvető kérdések kezdetektől az érdeklődés előterében állanak. Ezek megközelítése, a jelenségek magyarázata módszerektől, irányzatoktól függően különböző és az eredmény is az, de a részletigazságok nagymértékben hozzájárulnak a helyes kép kialakításához. A mítosz, a mágia és a kultusz kérdéseit egyeden kutató sem kerülheti el, ha a jelenségek mögé kíván tekinteni. Bármennyire más irányból közelített pl. Csicserov, V. I.

3 és Propp, V J.

4 a kalendáris szokásokhoz és a dramatikus játékokhoz, végső elemzésben az agrárkultuszhoz, az ősök kultuszához, a rítusokhoz és a különböző hiedelmekhez jutottak el. Ennek bűvköréből egyeden kutató sem tudta kivonni magát. A rejtély felfedése a legnemesebb feladat. A hajdani kultuszok, mítoszok és rítusok világába való behatolás reménye inspirálólag hat. A nagy rejtély feltárására minden kutató kísérletet tesz. Jól mutatják ezt a dramatikus szokásokkal és maszkos alakoskodó játékokkal foglalkozó munkák. A színjátékok eredete rendszerint nemcsak szokástörténeti kérdéseket vet fel, hanem a rítusok és a mítoszok területére vezetik el a kutatót. A rítustól a színjátszásig kétségkívül hosszú az út, s az egyes szakaszokat is nehéz megállapítani, mégis a kutatók általában egyetértenek abban a kérdésben, hogy a dráma és a színjátszás kultikus eredetre vezethető vissza. A magyar népi színjátszást európai összefüggésben vizsgáló Dömötör Tekla műveiben a rítus és a mítosz kérdéseit előtérbe helyezi és hangsúlyozza, hogy a maszkos játékok jelentékeny része kultuszok emlékét őrzi. Többször rámutatott arra, hogy a rítustól a színjátszásig milyen bonyolult a folyamat: ugyanaz a rítusforma különböző tartalom hordozója lehet.

5 Ide vonatkozóan az európai népszokásokban és népi színjátékokban a példák sokaságával találkozunk. Ezekből — az ugyanazon játék különböző magyarázatára - előzetesen csak egyet említünk, a Kos%froma néven ismert orosz népi játékot. Az egymástól eltérő hipotézisek szerint a dramatikus szokás eredetének mítosz az alapja, kapcsolatba hozható a meghaló és feltámadó istenek kultuszával, a halott ősök tiszteletének kultuszával, a növényzet szellemével, agrárrítusokkal, engesztelő szertartásokkal stb.

6 A termékenységi mágiával való kapcsolat szinte kivétel nélkül fontos szerepet kap a dramatikus szokásokat vizsgáló munkában. A játékoknak a termékenységi rítusokkal való összefüggését a kutatók általában egyértelműen hangsúlyozzák. Az alapeszmét a termékenységre irányuló cselekedetek határozzák meg, az azzal kapcsolatos rítusok újra és újra visszatérnek. Amikor azonban a rítusok elvesztették eredeti jelentésüket és a közösség tagjai már nem értették, akkor mítosszá alakították át és új értelmezésben éltek tovább a szokásokban és a játékokban.

7 A maszkteóriákban is fontos hangsúlyt kap a rítus és a mítosz. Utalok pl. arra a véleményre, amely szerint a maszkok a mitológiai absztrakciók konkretizált és emblematikus megvalósulásai, amelyeket azért alkottak, hogy felnagyítsák, megerősítsék és kódolják egy adott közösség hiedelmeit, metafizikáját, kozmológiáját és alapvető létfilozófiáját.

8 A többirányú megközelítést és magyarázatokat jól mutatják a természeti