Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások IV.

folklorisztikai körülhatárolása. De egyáltalában milyen szempontok érvényesíthetők, ha a műfaj határa szinte korlátlanul szélesre tárul. A magyar néprajz két világháború között megjelent szintézisében Viski Károly a drámai hagyományok fejezetcím alatt azt hangsúlyozza, hogy a néphagyomány drámai műfaji kerete sokkal tágabb, mint az irodalmi értelemben vett dráma kerete. „Az alakoskodások hagyományvilágában műfaji határok igen nehezen tűzhetők ki, már csak azért is, mert évezredek más-más műveltségszintjének, igényeinek, kifejezőkészségeinek, megjelenítő formáinak törmelékei torlódnak benne össze, érthetők és értelemvesztettek, épek és csökevények.

6 E megállapítás szerint e műfajhoz sorolhatók a népélet legkülönbözőbb megnyilvánulásai, szinte az egész szokáshagyomány, minden olyan jelenség, amelyben drámai vagy teátrális mozzanat van, illetőleg amelyben a mozgásnak és a cselekvésnek jelentősebb szerep jut. Ebben a tág keretben kapott helyet a legkülönbözőbb kalendáris szokás, mint pl. a pünkösdölés, lucázás, kotyolás, kongózás, korbácsolás, Gergely-járás, balázsolás, tűzugrás stb. Számos kutató lelkesedéssel fedezte fel, hogy a lakodalom egy jól megrendezett színjáték. Ide került a keresztelés, avatás, temetés stb. így a tág határok következtében egyáltalában nem véleden, hogy a kutatók gyakran ingadoztak a műfaji besorolást illetően. Számosan érezték, hogy a népi színjáték, a népi dráma fogalmát nem lehet egységesen alkalmazni minden olyan jelenségre, amely hagyományosan ismétlődik s bizonyos szabályoknak, szertartásos mozzanatoknak megfelelően történik. A műfaj és fogalom körülhatárolását elsőként Dégh Linda kísérelte meg. Az e körbe sorolható hagyományt a népi színjáték fogalmával illeti és tömören így határozza meg: „Népünk színjátéka nem egyéb, mint átmenet a primitív népek kultikus játékai és a városi drámák között. Már túlnőtt a pogány magyarság kezdetleges szertartásain, de még nem merev, városi színjáték. Változtatható, el lehet venni belőle és hozzá lehet tenni." Továbbá: „A néprajz színjátékszerű népszokás néven gyűjti egybe népi színjátékainkat. Meg kell azonban állapítanunk, hogy van népszokás és van népi színjáték. Csaknem minden hagyományos cselekedetben, szokásban van drámai elem. Az újesztendei határkerülés, a különböző termésvarázslások, melyek a gonosz távol tartásáért, a jó segítségéért történnek, apróbb drámák. Színjátszó cselekvés a lucázás, kotyolás, kongózás, korbácsolás is. Túlzás lenne azonban az, ha drámának neveznénk minden olyan megnyilatkozást, ahol a drámai elem jelen van."

7 Nyomban kitűnhet, hogy a tág műfaji keretek következtében a népi színjáték fogalma számos jelenségre nem, illetőleg nem ebben a formában alkalmazható. Dégh Linda másik fogalmat is használ, s ez a színjátékszerű népszokás, amelybe valójában minden besorolható. Ortutay Gyula kis néprajzi összefoglalójában színjátékszerű szokás cím alatt foglalja össze a tágan értelmezett drámai jellegű hagyományokat.

8 Dömötör Tekla további disztinkciót tesz a népi színjátékok nagy csoportján belül, amikor külön kategóriába sorolja a dramatikus játékokat és a dramatikus szokásokat.

9 A dramatikus jelző lényegében a szjnjátékszerűnck felel meg. Igen figyelemreméltó ide vonatkozóan Kardos Tibor körülhatárolása, amelyben a népi és a népies színjátszás fogalmát alkalmazza. A népi színjátszás fogalma alá az egyszerű nép alakoskodásait és a népi mulattatók tevékenységét sorolja, népies színjátszásnak pedig az abból kialakuló színjátszást tekinti, amely szorosan kapcsolódott a középkor végén a deákszínjátszás révén a humanista drámával.

10 Itt lényegében, ami elhatárol, össze is köt. S ez a problémakör különösen előtérbe kerül, ha a középkori színjátszásról van szó. A népi színjáték, színjátszás fogalmának és a műfajnak a meghatározása hasonló kérdéseket vet fel az európai szokáskutatásban is. A definiálást, a néphagyomány jelenségeinek — naptári ünnepeknek, felvonulásoknak, a társadalmi élet területére tartozó szokásoknak — a besorolásával kapcsolatban különbözőek a vélemények. Magas szintű elméleti viták folytak arról a kérdésről, hogy vannak-e egyáltalában népi színjátékok, s következésképpen, létezik-e népi színjátszás? A droh népi