Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

A bolond lány, disznótori alakoskodó. Ssyremle, Bács-Kiskun m. ellenzőjéből egy vastag veresrépa vagy egy piros tengerieső'lógott ki, amit a feleség meg-megfogott és simogatott.

1

" Az állapotos asszony megjelenítése az alakoskodó szokásokban általános volt a magyar nyelvterületen. A férj szállást, ennivalót kért az asszony számára, aki néhány helyen a vajúdást is mímelte (Konyár, Zsáka, Nyírábrány, Oldalfalu, Mikolcsány). Zsákán az állapotos asszony teknőt kötött a hátára, amelyben egy gyermekbábut vitt. Az ilyen és az ehhez hasonló kellékek a dramadkus megjelenítés fontos attribútumai voltak. Ebben a játékban a nézőkre gyakorolt hatást illetően a terhes nő alakítása különösen lényeges volt. A nagy has, a nagy kerek kemény emlők, a gömbölyűre formált far, s ezeknek az előtérbe helyezése, kihangsúlyozása a játék során, gyakran a férj falloszának az imitálása a termékenységi és erodkus vonatkozásokat hangsúlyozottan kiemelték. Az előzőhöz hasonló megnyilvánulások figyelhetők meg a vőlegényt és a menyasszonyt alakítók jelenetében. Az ijjúpár a könnyen megjeleníthető játékok közé tartozott, s mivel a nő szerepét is férfi alakította, a játékbeli enyelgés a komikumot erősen fokozta. A vőlegény és a menyasszony jelenetben a genitáliákra és a szexuális vonatkozásokra való utalás különösen hangsúlyozott volt. A cigányokat megjelenítő alakoskodókkal kapcsolatban említettük a mesterségek utánzását. A disznótori játékokban gyakran szerepelt a vándor drótostót is. Rendszerint nem egyedül, hanem más maszkos alakok társaságában jelent meg, de a fő attrakciót ő nyújtotta. Kellékeivel a szoba földjén 155 Hajdú-Biharban s a gömöri palócok körében gyűjtött példáim. Békésből Szűcs Irén gyűjtése, a békési németektől Bencsik János, Poroszlóról (Heves m.) kukoricacsöves példa Nagy László lejegyzése. Fábiánházán elmondta Lécz Józsefné, 45 é. 1970.