Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.
A töröknek a magyar népszokásokban, s általában a folklór hagyományokban való előfordulására itt nem térek ki. A funkcionális kérdésekkel, eredetmagyarázatokkal stb. részletesen foglalkozom a török basa lakodalmi megjelenítése kapcsán. 108 A tokaj-hegyalj ai szőlőművelés szokáskörének kutatási szempontból egyik legfigyelemreméltóbb „tárgyi" szereplője a bor, a termékenység antik istene, Bacchus, népi nevén bakus, baksus. Egy múlt század közepéről való megfigyelés szerint a kapásbál, a kapás-felvonulás jellegzetes figurája volt: „Bacchus lapos hordón keresztbe tett lábbal ül, lumpenvagabund öltözetben, kezében csodálatos hosszú töklopót, szőlőt s poharat tartván. Fejét fedő kis veres kokastollas csákója félre csapva, minden évben kapásbál alkalmával az utcán zene kíséretében kardos legények őrködése mellett meghordoztalak, előtte két fehérbe öltözött szűz leány szőlőtőkét, zöld hajtású venyigét, s néhány érett szőlő gerezdet visz." 109 A kutatók sajátos tokaj-hegyalj ai jelenségnek tekintik Bacchus alakját a szőlőművelés hagyományában. Bizonyos összefüggést, kapcsolatot keresnek az antik kultuszokkal, iskoladrámákkal stb. Az ide vonatkozó kérdések vizsgálata, elsősorban annak megállapítása, hogy Bacchus alakja honnan és hogyan került Tokaj-Hegyaljára, rendkívül fontos nemcsak a helyi hagyomány összefüggésében, hanem az általánosabb érvényű elméleti megállapítások tekintetében is. Mielőtt a kutatási kérdéseket részleteiben felvetnénk, szükséges, hogy röviden utaljunk arra a szokáskörre, amelyben a Bacchus alakja előfordul. A szüreti ünnepségeket, a felvonulást, amelyben a baksus szerepelt, Erdőbényén figyeltem meg 1966-ban. A felvonulás résztvevői a falu végén gyülekeztek. A menet élén két leány között egy legény az ún. kapáscímett vitte. Közvetlenül mögötte haladt a két sáfár, utánuk pedig két legény a hordón ülő baksus figurát vitte. Őket követték a szőlőkoszorút vivő lányok, majd a tőkéslányók és a menetben a szekéren a zenészek, traktoros vontatón a táncos leányok, legények, úgyszintén vontatón gyerekek kereplőkkel, egy rongyos ruhába öltözött, púposnak formált, kenderszösz-szakállas tréfacsináló alakoskodó. A felvonulás résztvevője volt még egy nőnek öltözött férfi, aki az úton egy-egy nézőnek a karjára vagy a csuklójára rafiával szalagot kötött. A megkötött személy pár forintot adott neki. A menet végighaladt az úton és a Kossuth Hegyközség udvarára tért be, ahol a hegyközség elöljáróinak köszöntése következett. A szüreti felvonuláshoz kapcsolódik a kádártáncis, amelyet 1966-ban az erdőbényeiek Tokajban a „tokaj-hegyalj ai hetek" keretében október 9-én mutattak be. A hegyaljai szokások vizsgálata során a leírásokból az tűnik ki, hogy Bacchus megjelenítése három községben volt ismeretes: az említett Erdőbényén, Mádon és Olaszliszkán. Helyszíni vizsgálataim nyomán a közelmúltban már csak Erdőbényén figyelhettem meg a baksust a szüreti felvonulásban. 1967 októberében jelen voltam a mádi szüreti ünnepségen és felvonuláson. Több, a kutatás szempontjából igen fontos alakoskodó, török, vándorárus, sajátos bábu — mint a kerékenforgó pár — haladt a menetben, azonban baksus nem volt. Az emlékezetből sem sikerült értékelhető adatra bukkannom. Bacchus alakját azonban megőrizte egy kőkapuoszlop domborműve. Ez viszont nem bizonyítja a szokásban való előfordulását. Feltűnő, hogy a mádi felvonulást bemutató Balogh Ferenc és Hegyaljai Kiss Gé^a a század eleji hagyományt ismertetve nem említik Bacchus figuráját. A szokás kapcsolatainak vizsgálata tekintetében felvetődik még az időpont kérdése. A felvonulás, amelyben a Bacchus előfordult, Mádon és Erdőbényén még századunk elején farsangi időszakban történt. Az ún. kapástársulat, fáklyástársulat farsangkor rendezte meg a felvonulást 108 L. Török basa a lakodalomban c. fejezetet. 109 Erdélyi Jánosnak küldött anyag az 1840-es években L. Bakos József: A Tokaj-hegyaljai régi szőlőművelés szókincse. Az egri Pedagógiai Főiskola évkönyve, V. (Eger, 1959.), 26.; Az újabb irodalomból a baksus bemutatását 1. Erdés% Sándor, i. m.
