Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban
az erő fogalmát, illetőleg, amely elfoglalta volna a helyét, önmagában egyesítve annak tulajdonságait, így tehát az első és utolsó kévében, a mezőn hagyott kalászokban, ezek magjaiban nem a vegetáció szelleme rejtőzik, amely visszakerül a földbe és újra termékenységet hoz, hanem az erő, a vegetatív erő, amely teljesen személytelen. Azok a kutatók, akiknek a működése a vallás kialakulásának kutatásával összefüggésben áll, a személytelen erő fogalmát az istenhit, a démonhit megjelenése előtti időbe helyezik, vagyis arra az időre, amikor még lélekfogalom, az animizmus nem alakult ki. Amikor a lélekbe vetett hit elterjedt, a személytelen erő perszonifikálódott, szellemmé, démonná, istenné lett. Természetesen ez egyáltalában nem zárja ki, hogy a vegetáció erejére vonatkozó hiedelem eltűnt, hogy a személytelen erő teljes mértékben antropomorf vagy teriomorf megjelenésűvé vált. A kettő egymással az ún. magas vallásban jól összeegyeztethető. És itt, ennél a pontnál ismét átjutottunk a vallástudomány területére, a vallástörténészek eredményeihez, amelyekről az előző fejezetekben szóltunk. fl. „domináns érdekçkl' koncepciója Az evolucionális és a survival elmélettel szemben Eskeröd A. állította fel a maga sajátos koncepcióját, amelyet a teória lényege szerint az „uralkodó érdekek" fogalmával jelölt meg. Koncepciójához hasonló fejtegetések őt megelőzően és vele egy időben Malinowski Br. kutatásaiban is jelentkeztek. Tekintettel azonban arra, hogy Eskeröd A. elméletét főleg az agrárszokásokkal kapcsolatban fejtette ki, az ő eredményeivel foglalkozom részletesebben. Eskeröd A. mint von Sydow C. W. követője mereven szembehelyezkedett a mannhardti, frazeri teóriával. Láttuk von Sydow C. W. fejtegetéseit az extern és az intern dominánsról a néphagyományban. Eskeröd A. kapcsolódik von Sydow C. W nézeteihez, és az „uralkodó érdekek"-kel összefüggésben döntően továbbfejleszti azokat. Idevonatkozó elveit két fontosabb tanulmányában 178 és Arets äring c. könyvében (1947) fejtette ki. A Needs, Interests, Values and the Supernaturalc. tanulmánya a közelmúltban (1964) jelent meg, amelyben pontosan körvonalazza a szokások és hiedelmek kutatására vonatkozó elvi és módszertani programját. Kutatási programjában, már az 1930-as években hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági szokások és hiedelmek tanulmányozásánál figyelembe kell venni a földrajzi és a társadalmi feltételeket, amelyek között keletkeztek és fel kell ismerni azt a tényt, hogy a hiedelmek és általában a hagyományok származhatnak és módosulásokon mehetnek át a mindennapi munkában alkalmazott technika révén. Az alapvető szempont az, hogy a kutató ennek az elvnek megfelelően közelítse meg az agrárhagyományt. E vizsgálódási módszer alkalmazása nyomán Eskeröd A. szerint világosan kitűnik, hogy a hagyományok az „uralkodó érdekek"-ből nőnek ki és ahogy ezek változnak, úgy változnak a szokások és a hiedelmek is. A gazdasági évnek bizonyos ritmusa van, amely a növényzet fejlődésével és egyes naptári napokkal van kapcsolatban. A parasztok uralkodó érdeke a vetés, az aratás, valamint karácsony és újév időszakára vonatkozik. Ezen időszakokban az uralkodó érdekek állandó jellegűek és szabályosan ismédődnek. 178 Eskeröd A., 1936.; Eskeröd A., 1964.
