Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

Egyszerre csak ajtó nyílik, Lassan belép rajta, Őszült ember, meglátszik, hogy Régi betyár fajta. A vén betyár egyre ordít, Fokosát forgatja, Csaplárosné, száz icce bort, Száz szál gyertyát, Ide az asztalra! A csaplárosné megtöltötte a poharakat, a betyárok ittak és nótába kezdtek: Szombat este bemegyek, A gerenda rip-rop, Szombat este bemegyek, A gerenda rip-rop, A Mózsi kocsmájába, A csaplárné hipp-hopp, Bevágom a fokosom. Ezut mindig eljövök, Bevágom a fokosom Ezut mindig eljövök, A mestergerendába. A Mózsi kocsmájába. Rózsa Sándor a csaplárosnéval összekoccintott. Megérkezett Veszelka János. VESZELKA JÁNOS: — Jó estét kívánok, Sándor. Ha volna mit, akkor ennék. RÓZSA SÁNDOR: — Van itt mit enni, az angyalát! Csaplárosné! Kolbászt, rántottát a lábosba, jó bort a pohárba. Répa Ro^i rákacsint a betyárra. Esznek, isznak és dalolnak: Rózsa Sándor már nyolcéves korába, Csikót lopott az Alföldi pusztába, Csikót-csikót, harminchárom pejcsikót, Arról tudják Rózsa Sándor betyár vót. Rózsa Sándor mezítláb ment a bálba, Nem volt készen rézsarkantyús csizmája, Kilenc kovács nem merte felvállalni, Mert nem tudtak rózsáspatkót csinálni. I-IV. BETYÁR (beköszönnek): — Sándor vezérünk, egy kis szíverősítőre mi is betérünk. RÓZSA SÁNDOR: — Gyertek, egyetek, igyatok! A betyárok leültek, ittak, Répa Ro%i közéjük ült, s újra daloltak: Rozzant csárda lyukas az oldala, Patkó Bandi ugratott be rajta. Patkó Bandi első szava az vót, Ki látott mán egy lovon hét patkót. Ki nem látott jöjjön ide láthat, Négyet visel e gyönyörű állat, Ötödik a saját magam neve, Kettő meg a csizmámra van verve.