Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

1. Első változatunk Panyoláról (Szatmár m.) való, ahol a megfelelő szereplők kiválasztása az előzetes megbeszéléseken történt. A játék minden mozzanatát többször elpróbálták, hogy kifogástalan legyen. A szereplők hallgattak az idősebbekre, akik valamikor mind szereplői voltak ennek a játéknak. Öltödet, felszerelés: A pap fekete szoknyákat húzott magára. Az egyik az alsótestét, a másik a felsőtestét takarta. Papírból készítettek részére fekete sapkát. Öltözetével a katolikus papot utánozta. Szakállt is viselt, hogy méltóságteljesebb legyen a megjelenése. A játék során kezében egy nagy könyvet tartott. A jegyző sárga bőrkabátot húzott magára és tenyérnyi széles piros szalagot kötött át a vállán. Fején fekete kalap volt, amelyet nemzetiszínű pántlika díszített. Bajuszt és pakompartot festettek neki boksszal. Könyvet tartott a hóna alatt, amelybe ceruzát helyezett. A vőlegény fekete ünneplőruhában jelent meg. Csokornyakkendőt kötött, a mellére mirtuszt tűzött. Az ujjára gyűrűt húzott. A menyasszony fehér esküvői ruhában, kezén fehér kesztyűvel lépegetett a vőlegény oldalán. Egyik kezével belekarolt a vőlegényébe, másik kezével menyasszonyi csokrot szorongatott. Arcát pirosra festette. Mint a vőlegénynek, neki is gyűrű volt az ujján. A násznagyok kb. 60 évesnek látszó alakok voltak. Bajuszosan, tajtékpipával a szájukban jelentek meg. Karjukon görbebotot tartottak. A vőfélyek közül az egyik (I. vőfély) játszotta a kéreztető szerepét. Ennek a kezében csikófejes cifra bot, a másiknál fokos volt. A boton, illetőleg a fokoson zsebkendők és szalagok csüngtek. Ünneplőruhájuk felső zsebéhez díszzsebkendőt tűztek. A nyoszplyóleányok kifestve és „ékszerekkel" (nyaklánc, brosstű stb.) felcicomázva lépkedtek a menyasszony nyomában. Szatyrot akasztottak a karjukra, amelyben poharak, kancsók és tésztás tányérok voltak. A pálinkásbutykos sem hiányzott belőle, hogy alkalomadtán ihasson a násznép. A lakodalmasok előre tudatták, hogy melyik este hova mennek. A leányok a megbeszélt helyre gyűltek össze és sütöttek, főztek a lakodalmasok számára. Este hat óra tájban indultak útnak és csak éjfél után vetődtek haza. A leányok különösen szerették a lakodalmasokat, mert a mulatságos játék mellett táncolhattak is. A násznép muzsikaszóval, dalolva indult útnak, messziről hallatszott a nótájuk: Nyisd ki babám az ajtót, így is, úgy is tudja már a világ, Csöndesen mert meghallják a szomszédok. Hogy én téged szeredek, Bánom is én hadd hallják, Amíg élek, soha el nem feledlek. Miután megérkeztek a fonóházhoz, rendezték a soraikat és az I. Vőfély bekopogott. A bentiek válasza után benyitott. I. VŐFÉLY: Jó estét, jó estét minden apróságnak, Legkiválóbbképpen a házigazdának. Elmondom tinéktek, mi hír van falunkban, Nagy lakodalom van készülőbe máma. A vőlegény meghívja, kedves házigazda, Egész családjával a nagy lakodalomba. Mert Lökődi Gyurka híres legény vala, Tárcsa Marcsa az ő édes menyasszonya. Engedelmet kérünk és hűséget fogadunk,