Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)
Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.
tek a bemenetelre. Különböző maskarának öltöztek fel. Feldíszített, „kicifrázott" rokkát vittek magukkal. Allatok hangját utánozták. A halottat mindenféle hókusz-pókusz közepette elbücsúztatták. A tréfás halotti siratóból a következő részlet került lejegyzésre: O Mácsai Gyur-gyur-gyur, Tököd a padkán, magad a deszkán, Még tennap tőtöttgalambot ehetnék vót, Máma meg mán a deszkán feksző. Hm-brü-hü-hüm ! 16 A temetési játékok körébe kapcsolódik a halál megjelenítése. Bár a temetés paródiájában nem szerepel, önálló alakként azonban gyakran megjelent a fonóban. A szatmári farsangi-fonóbeli játékokról Ferencet Imrével írt munkánkban a halálalakoskodásra több példát említettünk és utaltunk arra, hogy szinte mindegyik szatmári faluban ismeretes volt a halál megjelenítése. Szamosszegen két szereplője volt a halál-jelenetnek : a halál és a bolond leány. A halált alakító személy a kezében fejmagasságnyira egy rúdra erősített tököt tartott. A tök kivájt belsejében egy mécsest helyezett el. A tökkel a halálfejet utánozták. Orr-, szem- és szájnyílást vágtak rajta, amelyet piros krepp-papírral beragasztottak. Az alakoskodó a másik kezében egy fából faragott kaszát fogott. Az egész alakot egy lepedő takarta, csak a kasza és a halálfej látszott ki. A bolond leány pirospettyes női ruhát húzott magára. Kenderszövetből készült parókát viselt. Jelenetük azzal kezdődött, hogy a bolond leány felborzolt hajjal berohant a fonóba, elfújta a lámpát és ordította: Jön a haláljön a halál!Jaj, jaj, meg akar ölni! A fonó leányok ijedten ugráltak fel a helyükről, menekülni igyekeztek, de akkorra már a halál beért. Kaszáját a fonóbeliek előtt suhogtatta, miközben a bolond leány haját tépve ugrált előtte és éktelenül visítozott. Tunyogmatolcson a halált alakító legény az arcát belisztezte. Szájába répából készített fogsort helyezett, amelyet az alsó és a felső ajkával szorított az ínyéhez. Jobb kezében kaszát tartott. Kísérője, aki bejelentette a halált, a házban a lámpát eloltotta és a halált megjelenítő játékos berohant. Kaszájával salapált, fogai közül lisztet fújt a jelenlevők felé. Szamoskéren három szereplővel játszották a halál-jelenetet: 1. halálalakoskodó, 2. fonólány, 3. kerestető. A halál kezében konyhakést tartott. A fonólányt alakító játékos guzsalyt és szöszt vitt magával. Kezében mécsest tartott. Amikor a kéreztető megkapta az engedélyt, elsőként a fonólány lépett be a szobába. Leült fonni a lányok közé. Rövid idő múlva felugrott, a lámpát eloltotta és elkiáltotta magát: Jön a halál! A halálalakoskodó ekkor berontott és zümmögve kereste a fonólányt. A kéreztető megszólalt: Halál, hol van a te fullánkod? A halál így válaszolt: A lábam kö%t. Szatmárököritón a halálalakoskodó papírálarcot viselt. Az álarcot kartonpapírból készítették. A szájnak és a szemnek nyílást vágtak, hosszú, hegyes orrot ragasztottak rá, és zsinórral rögzítették a fejhez. Nagydoboson figyelemre méltó mozzanattal fejeződött be a halálalakoskodó jelenete. A halál elvágódott az asztal előtt, egy-két percig mozdulatlanul maradt a földön. Kísérői állították fel, de abban a pillanatban kitépte magát az ölelésükből és kiszaladt a fonóból. 17 Ajakon (Szabolcs m.) két legény alakította a halált. Az alacsonyabb legény a társa nyakába ült. így több mint kétméteres volt az alak. Mérettől függően egy vagy két lepedővel leborították. Tökből halálfejet formáltak a fenti módon. A szem, orr és a száj nyílását piros krepp-papírral beragasztották, s így a tökben égő gyertya még sejtelmesebb figurát világított meg. A játékosok a 16 Turi Károly: A fonás és a dfra. Népünk és Nyelvünk, VI. 1934. 210. 17 Ferenc^}Imre--Ujváry Zoltán: Farsangi... i. m. 89-90.
