Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

(A könyvét becsukva így folytatta): Kedves gyermekeim! Fenn a hegytetőn nem zörög a haraszt, Irtó nagy kínok közt szarik egy paraszt. Feláll, körülnéz, lekuporodik, Az apja hétszentségit hát nem odaszarik!? (A gyerekek felé fordult): Kedves gyermekeim, most tihozzátok szólok, Utolsó áldásom hagyom most tárátok, Vájja ki a holló mindegyikőtök szemét, Úgy járja be véle egész Szatmár megyét. (A közönség felé): Következő misénk meg van írva a gatya korcának ötvenhetedik ráncában. Mindezeknek utána boruljatok a fehér ló horgas inára, És rakjatok csókot a búbánatos pi.. jára. Ámen.

12 Az ajaki (Szabolcs m.) fonókban rendszerint szerdán vagy pénteken került sor a halottas játékra. A legények előre hozzákészültek. Megállapodtak a szerepekben, beszerezték a szükséges kellékeket és próbákat tartottak. Szereplők:pap, kántor, harangozó, halott, 2 halottvivő, 3—4 sirató. Öltözet: A pap fejére piros sapkát tett, pantallós nadrágjára piros alsószoknyát, felsőtestére fehér alsószoknyát húzott, hátán mintegy palástként egy női kötény lógott; kezében könyvet és egy kukoricaszárból készített kettős keresztet tartott. A kántor pantallós nadrágot, sujtásos kabátot viselt, szemüveget tett fel, kezében görbebotot és könyvet fogott. A harangozó felszerelése piros színű marharépából készített füstölő, amelyben karbidot vagy denaturált szeszt égettek, valamint egy ugyancsak répából készült szentelő, amelyből szeszt hintett a halottra és a jelenlevőkre. A szentelő gyakran az ún. gyerekcsörgő volt, amelynek a nyílásán át szórta a „szentelt vizet". A karbidot azért használták, mert erős, átható szag keletkezett tőle a szobában. A halottvivők hétköznapi öltözetben voltak, karjukra fekete karszalagot kötöttek. A halott trágyahordó saroglyára helyezett szalmazsákra feküdt. Női halottat alakítottak. Feje alá szalmával tömött párnát tettek. Arcát liszttel hintették be, a száj nyílásába krumpliból faragott fogsort helyeztek. Az állát fehér fejkendővel felkötötték. Fejétől a lábáig lepedővel letakarták. A lábára fehér zoknit húztak. Homlokánál a fejét, haját egy piros szalagú rojtos kendővel borították. Mellén pus%pángbó\ készült koszorú volt. A siratok hétköznapi öltözetben állták körül a halottat. Sajátos, hogy az ajaki halottas játékban a nők is részt vettek. Ök voltak a siratok. A számuk olykor elérte a 10 főt is. A fonóház gazdaasszonyától engedélyt kértek a halott bevitelére. Rendszerint azt mondták, hogy egy megfagyott embert szeretnének a házba bevinni. Ha a háziasszony az engedélyt megadta, a pitvarban várakozó halottas gyülekezet a következőt énekelte: Beültettem kiskertemet égi harmattal, Le is arattam azt harmadmagammal. Beteg az én kisangyalom, talán meg is hal, Akkor lesz már nekem jaj meg jaj meg jaj! 12 Gy.: Ferenczi Imre, Ujváry Zoltán. L. Ferencet Imre—Ujváry Zoltán: Farsangi... i. m. 33-36.