Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramatikus népszokások III.

a fonókat. A játékosabb jelenetekben a gólya a csőrével csipkedte a guzsalyról a szöszt, „megcsípte" a lányok hasát, mellét. Gyakori volt, hogy a gólya a csőrében egy rongyból, kukoricacsutkából stb. készített kis babát vagy bold játékbabát vitt (ez esetben kereplővel utánozták a gólya hangját) és a babát egy lány ölébe tette. Ez mindig nevetésre, tréfára adott okot. A babajelképet komolyan vették. A babát kapó lány mint nem kívánatost továbbdobta valamelyik társának, az ismét tovább; igyekezett mindenki megszabadulni a babától, amelynek a hátterében az az általános hiedelem áll, amely szerint a gólya hozza a gyermeket, s ez leánynak nem volt kívánatos.

11 Gondoladlag az előbbivel függ össze a gólyák párosodási jelenete. Ezekben a példákban két gólya jelent meg a fonóban. A két játékos összesimult, a csőrükkel egymás hátát simogatták, sziszegtek, kelepeltek, s a párzás félreértheteden mozdulatait mutatták. Erre célzott a gólyacsőrnek a lányok ágyékához, hasához való nyomása is. Széles körben ismeretes az a hiedelem, amely szerint 11 A fonóbeli gólyaalakoskodáshoz példák: Bodroghalom, Bodrogolaszi, Bogács, Sály: LMJOS Árpád: i. m. 626-628, 631-634, 645—649. Karcsa: Dakos Irén—Nagy Pál Eva: Jeles napok. In: Karcsai népélet (szerk.: Nagy Géza). Karcsa, 1971.149: Eerenczj Imre-Ujváry Zoltán Farsangi... i. m. 22—24,132.; Biharkeresztes: sgy; Tiszacsege: Papp József gy. A gólyaalakoskodó a fonóházba megy. Panyola, Szabolcs-Szatmár m. Gólyaalakoskodó az utcán. Panyola, Szabolcs-Szptmar m.