Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.

koztatták játékaikkal a vendégeket. A játékokra általában későn, sokszor éjfél után, hajnaltájban került sor, hogy a fáradó násznép körében frissességet, vidám hangulatot keltsenek. Gyakran a menyasszonykontyolás ideje alatt, máskor a zenészek pihenőidejében játszottak. Tréfás jelenetekre azonban már a vacsora alatt sor került. A játékok, a tréfák irányítója, kezdeményezője rendszerint a vőfély, aki gyakran maga is szereplője volt egy-egy jelenetnek. A lakodalmi tréfák gyakori szereplője volt a menyasszony és a vőlegény is, s a vőfélynek, a násznagynak a vendégekkel, valamint a vendégek egymással való tréfálkozása a lakodalom egész ideje alatt megfigyelhető. Az országszerte népszerű lakodalmi tréfák között sok az egyedi, egy ember ödetét mutató alkalmi tréfa, rögtönzés, de vannak olyan jelenetek is, amelyek az egész magyar nyelvterületen ismeretesek. A szórakoztatást gyakran találós kérdések feladása és megfejtése nyújtotta. A szórakozást, a jókedvet szolgálták a tréfás rigmusok, versek, olykor obszcén tartalmú szövegek is. Az alföldi falvak lakodalmainak szórakoztató műfajai között népszerűek voltak a különböző Miatyánk-traveszfiák, amelyek feltételezhetően a múlt század közepétől kezdődően hangzottak el a lakodalomban. Ezeket a vőfély mondta el, de minden bizonnyal más alkalmakkor is elmondásra kerültek, mint ahogyan ezt számos adat mutatja. Elsősorban lakodalmakban énekelték a kánai menyegző bibliai csodatételének történetét is, amely általában a szereplők táncával fejeződött be. Nem kétséges, hogy a kánai menyegzőről szóló ének előadása a dramadkus szokások, színjátékszerű jelenetek sorába tartozott. Helyszíni gyűjtések, megfigyelések igazolják az ének sajátos lakodalmi dramadkus funkcióját. A vígság, a jókedv fokozását volt hivatva szolgálni az álmenyasszpny és az alföldi lakodalmak sajátos alakja, a kunkapitány is. Ez utóbbi szereplő egy valamikori hivatali tisztségviselő funkcióvesztésével vált a lakodalom tréfacsinálójává. A lakodalmi játékok repertoárjában különleges hely illeti meg azt a három párbeszédes játékot, amelyek társadalmi konfliktust jelenítenek meg. A magyar népi dramatikus játékok sorában alig akadnak olyan jelenetek, amelyekben osztályellentétek, társadalmi rétegek, egyedek közötti ellentétek tükröződnek. Az idesorolható életképek, zsáner jelenetek többnyire a megjelenített alakok karikírozásai, főleg a külsőségek hangsúlyozásával. Ezek többnyire egyszemélyes, gyakran néma jelenetek, amelyekben nem jöhetett létre konfliktus, drámai feszültség. A monológos, egy vagy több személyes jelenetek bizonyos részében azonban már felbukkannak a drámai konfliktus kialakulásának lehetőségei. Éppen ezért a kevés számú társadalmi konfliktust megjelenítő játékok sorában különösen figyelemre méltóak azok a jelenetek, amelyek pásztor és gazda, szegénylegény és a hatóságot képviselő pandúr ellentétét jelenítik meg. Ezeknek a játékoknak megszervezése, megtanulása és begyakorlása jelentős feladatot jelentett a szereplőknek. A kötött, sokszor verses szöveg kevés lehetőséget hagyott az improvizálásra, pontos szövegmondást, hiteles játékot igényelt. Ezek a jelenetek feltehetően népi verselők szerzeményei. Irodalmi kapcsolatokra és forrásokra mutat a részeg embert és a feleségét alakító pár dialógusa. A Nagy Magyar Alföld falvainak lakodalmaiban gyakran előadták. Más alkalmakhoz kapcsolódva ez a játéktípus az egész magyar nyelvterületen ismeretes. Külön figyelmet érdemelnek a dialógus dallamos variációi. A játéknak vagy a dalnak az egész nyelvterületen való széles körű elterjedtségéből arra következtethetünk, hogy ez a jelenet a párbeszédes népi színjátékok repertoárjának kedvelt darabja volt. A temetés, a halotti szertartás parodizálása mind formai, mind funkcionális szempontból a legfigyelemreméltóbb lakodalmi színjáték. A Nagy Magyar Alföldön általánosnak tekinthető. A gyakori bemutatás hagyományos, kötött formát alakított ki. A jelenet a valóságos temetési szertartás és halotti prédikáció groteszk utánzása volt. A halottat élesztő mozzanatokban igen gyakran a népi színjátékokban Európa-szerte ismert orvos, illetőleg ahhoz hasonló szerepkörű alakoskodó is megjelenik. A halotti prédikációk szövege többnyire obszcén. A halott falloszát fő attrakcióként mutatják