Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Játék és maszk. Dramadkus népszokások II.

bűnösnek érzi-e magát? A vőfély azután kivégezte. Vsetinben az a fő vád, hogy a kakas erőszakot követett el anyjával, nénjeivel és húgaival. Emlékezünk, hogy a miskolci lakodalomban ugyanezzel a váddal illették a kakast. Némely cseh területen a kakast a vőlegénynek és a menyasszonynak kellett kivégezni. Szatmár megyei adat szerint szintén a vőlegény és a menyasszony feladata volt a kakas megölése. Krásna Hóra és Jicina környékén a kakas vérét a nép közé hintették.

229 A cseh lakodalmi és búcsúi kakaskivégzés dramadkus megjelenítését és eljátszását Zíbrt Cenék tanulmányából bő példatár kíséretében ismerhetjük meg. Hasznos lesz egyet részletesebben is megfigyelnünk. Nové Mësto n. M.-ben a lányok feladata volt a kakas leütése. A kivégzést a legények készítették elő. A vesztőhelyre öt alakoskodó legény szekérrel ment, a tömeg pedig kísérte őket. Egy legény tetőtől talpig fehér ruhában volt, a másik félig fehérben, félig feketében, fején fekete sapka. A nevük: nap és éj. Egy másik legény a bolond szerepét játszotta. Tarka gúnyában ült a két varázs ló között, akik közül az egyik a hóna alatt tartotta a kakast. A falun kívül a kakast egy karóhoz kötötték. Nem messze a kakastól egy hordót helyeztek el, nyílását a kakas irányába fordították. A legények „kihallgatták" a kakast bűneiről. Megdorgálták és halálos ítéletet mondtak rá. A leányok szemét bekötötték, s egyenként vezették őket. Ott egy feldíszített csépet adtak az első leány kezébe. Ekkor azt mondták neki: „Ha meg akarod ölni a kakast, keresd meg előbb a lyukat." Ezalatt azonban valaki a legények közül megfordította a hordót. A leány, aki úgy vélte, hogy a hordó nyílása a kakas felé néz, abba az irányba indult el, s így a kakas helyett a földre vagy a közeli pocsolyába ütött. Amelyik leánynak sikerült leütni a kakast, az a királjinő. A kakas nyakát azután elvágták. Az öt alakoskodó a királynőt felvette a szekérre, s az ifjúság zene, ének, hangos ujjongások közepette a vendéglőbe húzta őket, ahol a kakast megsütötték. Nagy mulatást csaptak. A kakasból az éjszaka folyamán, még napfelkelte előtt minden vendég kapott egy darabkát.

230 A magyar változatok párhuzamaként említünk még egy magyarországi német példát. A múlt század végén a lajoskomáromi németek lakodalmában reggelfelé történt a kakasverés. Egy kakast pálinkával és borral megitattak. A fejét egy fazék fenekén, amelyen erre a célra egy lyukat fúrtak, kidugták. Az állatot a fazékban a szoba közepére tették. Egy bekötött szemű legénynek volt a feladata, hogy botjával ráüssön a fazékra és a kakasra. Az illető csapkodott minden irányban. A sikertelen ütésein a nézők jól derültek. Végül a legény a kendőt a szeméről félrehúzta és egy jól irányzott csapással szétütötte a fazekat és agyonütötte a kakast.

231 A kakasütés funkcióját a kakaskultusszal összefüggésben részletesen vizsgáltuk, s szóltunk róla a jeles napi játékok kapcsán is.

232 A kakas egykori áldozati, termékenységvarázslói szerepének elhomályosulása után a kakas megölésének szertartásos mozzanata látványos szórakoztató játékká alakult.

233 229 Zíbrt Cenék: Veséié chvíle v zivote lidu ceského. Vysehrad-Praha, 1950. 550, 566-567, 569-570. 230 Zíbrt Cenék i. m. 545.; A valasskoi lakodalmi kakasütésről Václavek M. közöl adatokat: Valasská svatba. Tele, 1892. 77. 231 Kur^Sâmuel: Lajos-komáromi népszokások. Ethn., VII. 1896. 106. 232 Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet. Debrecen, 1980. 161-276. 233 A kakasütéssel kapcsolatos játékra földünk legkülönbözőbb területeiről vannak párhuzamok. Pl.: a délfrancia Béarn-vidéki településeken egy élő kakast, lábainál zsineggel összekötve, két fa közé kifeszítve felfüggesztettek. A ceremónián részt vevők bekötött szemmel, karddal vágtak a kakas felé. Aki a kakas fejét levágta, az a győztes. A földközi-tengeri Ibiza szigeten hasonló módon történt a kakaslefejezés. Itt minden suhintásért egy meghatározott összeget kellett fizetni. Más változat szerint, ugyancsak Ibiza szigetén a kakast a földre helyezték, és a paraszdegények egy meghatározott helyről kővel dobálták. Addig dobálták, amíg el nem terült. Ez nyári időben kedvelt szórakozás. A Dominikai Köztársaságban (Közép-Amerika, Hispaniola sziget) a kakasütésnek az a formája ismeretes, amelynél a kakast fazékba ültetve, a földbe ássák le. A kakasnak csak a feje látszik ki. A legények bekötött szemmel igyekeznek az állatot megkeresni és egy doronggal leütni. A szokásnak ez a formája Portugáliában is ismert. A kakasütés bizonyos módosult változata nem ismereden Brazíliában sem. Giese W.: Über Hahnenschlagen und Verwandtes. Niederdeutsche Zeitschrift für Volkskunde, XV. 1937. 198-201.